Orbán Viktor annyira megdolgozik a sikerért, hogy az még a Le Figaro tudósítóját is elgondolkodtatta
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
A középosztály nem lehet zárt. Azt az üzenetet kell közvetíteni a szegényebbeknek is, hogy a kapuk nyitva állnak. Olyan életminőséget kell teremteni, hogy az embernek ne csak a napi megélhetéssel kelljen törődnie. Aki a mókuskeréken túl már a köz ügyeire is tud figyelni, polgárrá válik.
„Nem bánta meg, hogy a jól menő ügyvédi irodát a politikára cserélte?
Szó sincs róla, ráadásul eleve a politikával kezdtem. 1989-ben az MDF-ben, tizenhét évesen, még a párttá alakulás előtt.
Abból a világból, amiben ön a tavalyi megválasztásáig élt, némi ízelítőt adnak a Kötter Tamás írói néven publikáló volt ügyvédi irodatársának a könyvei. A vastagon kitömött yuppie világról van szó bennük.
Tamás nemcsak sikeres ügyvéd, hanem sikeres íróvá is vált. Az általa megvilágított világba persze bele kellett kóstolnia, de a könyvei inkább erős társadalomkritikák. Én magam sosem éltem yuppie életet csak az ügyfeleimen keresztül láttam rá erre az életformára.
Az egyik közkedvelt szórakozás a politikusok zsebének kiforgatása. Szóval hogy lett a fiatal MDF-esből a belváros egyik legmenőbb ügyvédi irodájának a tulajdonosa?
Egy nagy ügyvédi irodát építettünk fel, amely alapvetően a piacról él. Bankoktól a nagyvállalatokig sokféle partnerünk van. Talán a legfontosabb alapja a sikerünknek, hogy nagyon komoly szakmai tudást halmoztunk fel és a másik titkunk, hogy nem erőltetünk döntéseket az ügyfelekre, hanem jól megindokolt alternatívákat kínálunk. A környezetvédelmi jogtól a bankjogig szakcsoportokat állítottunk fel, egyes témák specialistái lettünk, úgyhogy a titkunk a szívós szakmai építkezés.
A parlamenti szék elfoglalása után kilépett, vagy csak felfüggesztette a praxisát?
Fontos és komoly döntést hoztam, hogy az összeférhetetlenség látszatát is elkerüljem. Eladtam a tulajdonrészemet és tudomásul vettem, hogy a politikusi pálya teljes embert kíván.
(...)
Hogy vezetett az út az MDF-ből a Fideszbe?
Antall József közelében ifjúsági tanácsadóként dolgozhattam. Nem túlzás: egy életre meghatározta a politikához való hozzáállásomat, amit Antallnál láttam, tanultam. Azt, hogy bármi lehet az ember a politikában, de ha nincsenek elvei, akkor nem érdemes csinálni.
Azért az elmúlt huszonöt évben történt egy-két száznyolcvan fokos fordulat itt a jobboldalon is.
A pártok jönnek-mennek a fejünk fölött, de az ember marad a helyén. Szerintem sokan vannak ezzel így. Ma leginkább a Fidesz testesíti meg az elvet, amit akkor mi képviseltünk.
Mégis mi az az elv?
A legegyszerűbben talán úgy lehet összefoglalni, hogy egy olyan Magyarországot képviselünk, ahol a középosztály széles és erős, ahol egyre több embert próbálunk felhúzni ebbe a középosztályba. Az erős középosztály a stabil demokrácia alapja.
Akkor valószínűleg megakadt a torkán a falat a keményen dolgozó kisemberek programjának hallatán! G. Fodor Gábor a parlament füvéről a minap be is intett a budai polgároknak.
A középosztály nem lehet zárt. Azt az üzenetet kell közvetíteni a szegényebbeknek is, hogy a kapuk nyitva állnak. Olyan életminőséget kell teremteni, hogy az embernek ne csak a napi megélhetéssel kelljen törődnie. Aki a mókuskeréken túl már a köz ügyeire is tud figyelni, polgárrá válik.
Vannak olyan meghatározó tanácsadók, akik nyíltan állítják, hogy nincs lelki alapú kormányzás. Tizenharmadik havi nyugdíjra ígérjünk tizennegyedik havit – idézhetnénk egy korábbi, bukáshoz vezető kampányüzenetet. Ön melyik oldalon áll?
Lélek nélkül, elvek nélkül nem lehet kormányozni. Ezeknek az elveknek az alapjait 2010 után letette a kormány, akár az Alaptörvényben, akár a munkahelyteremtéssel, a nemzeti ipar megerősítésével, a magyarság kérdésének fölkarolásával. De pragmatikusnak is kell lenni, nem lehet csak elvi alapon kormányozni egy országot. A lényeg, hogy az elvek és a pragmatikus döntések egymásnak ne mondjanak ellent és mindezt a választók is lássák, értsék. Ma nehezebb a helyzet, mert 2014-ben az emberek az újabb kétharmaddal értékítéletet hoztak, megerősítettek bennünket, hogy az út, amin járunk, jó. Beáraztak minket és most már többet várnak, valamiféle továbblépést. Meghirdettük a bérből és fizetésből élők anyagi helyzetének megerősítését. De érezzük, hogy ezen még van mit csiszolni, nem hangzik olyan jól, mint mondjuk a rezsicsökkentés.
Több pénzt az embereknek! – mondta az MSZP. Lehet, csak a klasszikusokhoz kell visszanyúlni.
Jó vicc, de mindig lehet egy forinttal többet mondani, így az MSZP szövegét érték nélküli ígérgetésnek tartom. A mi programunk ennél többről szól. Mondok egy példát: elterveztük a sertéshús áfájának a csökkentését, ami ebbe az irányba hat, hiszen sertéshúsra évente 130 milliárd forintot költenek a magyarok.”