Godot-ra várva?

„Térjünk vissza az alapkérdésre: meddig kell még Godot-ra várni? Nos, a kormány jogosan szeretne a hitelminősítés terén is sikereket elkönyvelni, ugyanis Magyarország külső sérülékenységének csökkenésében a devizahitelek forintosítása pozitív változást hozhat. Ugyanakkor két másik mutató, a GDP-arányos adósság és a külső adósság sokkal nagyobb súllyal esik latba a besorolásoknál, ezek pedig a kelleténél lassabban javulnak. Viszont a külső adósság terén a legfontosabb lépés éppen a devizahitelek forintosítása, a másik pedig, hogy az adósságkezelő folyamatosan igyekszik a devizalejáratokat forintkibocsátásokból fedezni.

Úgy tűnhet, a hitelminősítők immár csak kifogásokat keresnek, hogy »szabotálják« Magyarország besorolásának javítását. Azonban nem árt fejben tartani, hogy egy leminősítést sokkal könnyebb elnyerni, mint visszatérni a befektetésre ajánlott szintre – a javuló teljesítmény ellenére. 

Nem kell azonban feladni!

A hitelminősítők a magas adósságráta mellett más mutatókat (növekedés, költségvetési hiány) is figyelembe vesznek, és a magyar pénzügyi helyzet fegyelmezettnek tűnik. Egyébként a piac értékítélete alapján már ma sem bóvli a magyar adósság. Például a kockázatunkat mutató felárunk alig tér el a nálunk magasabban jegyzett országokétól: akár az öt fokozattal felettünk álló Lengyelországot vagy az éppen csak befektetésre ajánlott Romániát vesszük alapul. 

Godot hamarosan megérkezik, de alig győzzük kivárni!”