Az állampolgárok nem keverik össze a terrorizmust, a vallási szélsőségeket és az illegális bevándorlást: előbbi kettőben értik és felismerték a veszélyt, utóbbi megítélése ugyanakkor nem változott.
„A téma nagyon is jelen van az európai közbeszédben, és ténylegesen foglalkoztatja az EU döntéshozóit is. A biztonsági fenyegetést és az ezzel kapcsolatos állampolgári attitűdöket az Európai Unió is komolyan veszi, nem véltetlen, hogy 2015 tavaszán ebben a témában készített egy 28 országra kiterjedő vizsgálatot. A tagállami felmérések 2015 márciusában készültek – így többek között a januári Charlie Hebdo elleni támadás és az azokra adott politikai reakciók hatása is érezhető. Önmagában természetesen nem tudjuk elkülöníteni egy-egy esemény – vagy a magyar adatok esetén Orbán Viktor és a kormánypárti politikusok megváltozott, radikalizálódott kijelentéseinek – hatását, azt azonban kijelenthetjük, hogy ezek a számok már tükrözik ezeket a benyomásokat. Hasonló tematikájú felmérést már készített az EU 2011-ben, így az időbeli összehasonlítást is lehetővé teszi a kutatás.
A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a bevándorlás- és menekültellenes hangulatot, amelyet Orbán Viktor generál, a magyar válaszadók alapvetően nem osztják – de európai szinten sem nőtt azok aránya, akik az illegális bevándorlókban látják az európai állampolgárokat fenyegető (egyik) legnagyobb veszélyt. Mindeközben ugyanakkor európai uniós szinten valóban a legfontosabb problémává vált az elmúlt évek során a terrorizmus fenyegetése: míg 2011-ben csak a válaszadók harmada választotta a három legjelentősebb fenyegetés közé, addig 2015 tavaszán minden második európai állampolgár vélte így. Ezzel párhuzamosan a vallási szélsőség mint biztonsági fenyegetés említési aránya 6-ról 20 százalékra nőtt. Az illegális bevándorolókat ugyanakkor csupán 19 százalék említette (a 2011-es 16 százalék után) – mindez jól jelzi, hogy az állampolgárok nem keverik össze a terrorizmust, a vallási szélsőségeket és az illegális bevándorlást: előbbi kettőben értik és felismerték a veszélyt, utóbbi megítélése ugyanakkor nem változott. Orbán Viktor éppen ezt a különbséget nem teszi meg, sőt: mossa el, mikor a bevándorlás következményeként tekint a terrorizmusra.
Azonban a magyar válaszok alapján még így is alapvetően félreérti – vagy félreinterpretálja – az embereket a miniszterelnök: bár számos, közvetlenül érintett tagállamban (Olaszország, Hollandia, Belgium, Egyesült Királyság, stb.) valóban a terrorizmust tartják a legkomolyabb biztonsági fenyegetésnek, Magyarországon egyáltalán nem ez a helyzet. A magyar válaszadók a szegénységet sokkal komolyabb veszélynek látják – a görög, a litván és a szlovák állampolgárokhoz hasonlóan. Ezt követi nálunk a korrupció, és csak ezután, ezzel egy szinten kerül elő a terrorizmus. Az illegális bevándorlásnál jóval fenyegetőbbnek érzik (a szegénységen és a korrupción túl) a magyar állampolgárok a szervezett bűnözést és a gazdasági válság hatását is.”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A magyar származású író kijelentette: a magyar miniszterelnök továbbra is népszerű az átlagemberek körében.
A miniszterelnök a beszélgetés során többek között elárulta, hogy mit tart az elmúlt 16 év legnagyobb eredményének. De a hiányosságokról is szót ejtett.
A védett üzemanyagár sorsa a tét.
Fontos kérést intézett a magyar választókhoz a kormányfő.
Valamit már tudni vélnek Ukrajnában.
„A ti választásotok a mi választásunk is – sok szerencsét!” – üzente Matteo Salvini.
Az Ellenpont azt állítja, hogy Virágh Gabriella olyan cégeknél dolgozott, amelyekhez korábban kartellezéssel, vesztegetéssel és gyógyszerbiztonsági botrányokkal kapcsolatos ügyek kötődtek.
Üvöltsön a Fel vörösök, proletárok minden Teslából, Ferrariból és bömösből egészen vasárnapig!
