Igent mondunk a TTIP-re!

„Az alábbi nyílt levelet, 13 másik európai liberális és libertárius szervezettel együtt, a Szabad Piac Alapítvány is aláírta:

Közös, nyílt levél a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP) az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Bizottságnak és az EU tagállamok nemzeti parlamentjeihez
2015, május 5.

Címzettek:

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke
Az EU-tagállamok nemzeti parlamentjei

cc. Cecilia Malmström, kereskedelmi biztos
cc. az Európai Unió tagállamainak állandó képviseletei

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok jelenleg tárgyalásokat folytat a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről – egy átfogó szabadpiaci és befektetési egyezményről, ami TTIP néven vált ismertté. A tárgyalások középpontjában a vámok és a kereskedelmet nehezítő szabályozások csökkentése, a befektető és az állam közötti viták rendezése (ISDS) áll, és annak elérése, hogy a kisvállalkozások jobban részt tudjanak venni az EU és az Egyesült Államok közti kereskedelemben. Az EU-ban az egyezményt be kell mutatni az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is, és mindkettőnek egyet kell érteni az eredményeivel. Ezek után mind a 28 tagállam nemzeti parlamentjének jóvá kell hagynia.

A fejlett országok között a nagyobb mértékű nemzetközi kereskedelem egyöntetű, megfoghatógazdasági előnyöket hoz az összes fél számára. Amíg az előnyök elosztását és nagyságát lehet vitatni, a szabadabb kereskedelem nyilvánvalóan több jólétet hoz, nem pedig kevesebbet.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy demokráciákban nem az országok vagy a kormányok kereskednek egymással, hanem az emberek – fogyasztók és cégek – azok, kiknek találmányaik és termékeik áthidalják a nemzetek határait. Az emberek – fogyasztók és cégek – a szabad kereskedelem szereplői és jótevői. Így tehát a kormányok feladata nem az, hogy korlátozza az emberi cselekedeteket, hanem hogy elősegítse azokat. A kormányoknak nem azt a kérdést kéne feltenniük, hogy »Mennyi szabad kereskedelmet engedjünk meg?« hanem »Mit tehetünk azért, hogy több kereskedelmet segítsünk elő?«

A TTIP nem az első eset, hogy Európa megnyitja a határait a kereskedelemnek és befektetéseknek. A közös piac megalkotása hozzájárult ahhoz, hogy a tagállamok korlátozzák hatalmukat, mellyel az adófizetők pénzéből bukott vállalkozásokat mentenek ki; valamint az önkényes és önfejű törvényhozás eszközeit is segített lebontani, mely törvényhozás a bukott cégeket védelmezte nem tarifális korlátokkal (pl. szabályozások, technikai követelmények stb.).

Az erről a hatalomról és ezekről az eszközökről történő lemondás nem azt jelentette, hogy törvények vagy fogyasztóvédelem nélkül éljük az életünket. Az EU belső piaca megmutatta, hogy a több kereskedelem és a fogyasztóknak járó haszon nyilvánvalóan kompatibilis egymással.

Az EU bővítésének mostani hulláma előtt néhányan azt jósolták, hogy a bérek és a színvonal rohamosan zuhanni fog, a társadalmi szerződés felhígul és még sok más buktató lesz. Ezekből egyik sem következett be. Ugyanezeket az érveket használták az Egyesült Államokban, mikor az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményről (NAFTA) tárgyaltak, és ott ugyanúgy alaptalannak bizonyultak.

Az átlátható szabályok több demokráciát hoztak, nem pedig kevesebbet. A TTIP és a Befektető és az Állam Közötti Vitarendezés (ISDS) nem jelent veszélyt a szuverenitásra és a demokratikus kormányzásra. Az államok saját gazdaságukat szabályozó hatalmát nem érintené az ISDS. A választott bírók jelenlegi teljesítménye nem mutat elfogultságot a befektetők irányába. A választott bírósági eljárások eredményei a következőt mutatják: az EU tagországok ellen indított, lezárt ügyek 50 százalékát az adott tagállam nyerte meg, és további 26 százalékban született megállapodás.

Pozitívan kéne tekinteni arra, hogy a befektetőknek joguk van egy független, (nem nemzeti) választott bíróhoz fordulni, és azt sem szabad elfeledni, hogy erre az ISDS nélkül is lehetőségük van. Végtére is az elfogulatlan, igazságos perhez való jog a demokráciák által támogatott érték. Nem túlzás azt feltételezni, hogy némely esetekben a befektető és a nemzeti kormány közti viták rendezésekor a nemzeti bíróságok elfogult döntést hoznak, a nemzeti kormány nyílt vagy rejtett nyomásgyakorlása miatt, vagy szimplán nemzeti érzelmekből kifolyóan. Nem ez az oka annak, hogy a nemzetközi sporteseményeken nem a nemzetek bírói döntenek?

Végezetül a tiszta és előzetesen kialakított szabályrendszer elengedhetetlen a jogállamban. Az ISDS mechanizmusa kiemeli a választott bírósági eszközök költségeit az állam számára, így az állami szabályozás egy jobb és átfogóbb hatásvizsgálatához járul hozzá. Továbbá eszköz lehet a szabályozás kockázatainak csökkentéséhez és a külföldi befektetések növeléséhez. Az egyre növekvő globális verseny jelenlegi körülményei között az EU-nak meg kéne ragadnia a lehetőséget arra, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljön azzal az országgal, amelyik osztozik az értékeiben.

Vannak a TTIP-nek és az ISDS-nek bizonyos aspektusai melyeket óvatosan kell kezelni. Először is, a legfontosabb az, hogy a TTIP és ISDS integritása biztosítva legyen, vagyis semmilyen rendelkezés vagy termék ne legyen kihagyva belőlük. Bármilyen veszélyeztetés a kivételek, speciális privilégiumok és favoritizmus Pandora-szelencéjét nyitná ki, mely összeférhetetlen lenne a szabad kereskedelemmel. A kivételek oda vezetnének, hogy még több kivételért folyna a lobbizás, ami aláásná az egész egyezmény lényegét.

Másodsoron elengedhetetlen megfékezni az össze-vissza szabályozást. A legtöbb megszüntetett korlát nem tarifális korlát lesz, tehát viták fognak kialakulni arról, hogy kinek a törvényeit kell átvenni, és milyen mértékben. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szabályok és törvények »harmonizációja« nem feltétlen vezet egyszerűbb szabályokhoz, hanem több szabályt is eredményezhet. Ha az EU szabályaihoz hozzáadjuk Amerika szabályait, és fordítva, akkor azzal csak a bürokráciát növeltük. A szabályozás koherenciájának vagy harmonizálásának (vagy közös elismerésének) a lényege a felesleges szabályozás és szabványok átformálása lenne, a felesleges kiadások megszüntetésének érdekében, valamint azért, hogy a hasznot a fogyasztók élvezzék alacsonyabb árak és jobb választékok formájában.

Végezetül, két vezető kereskedelmi hatalom egyként történő fellépése több rendet teremtene, nem kevesebbet.

Mi, nyolc közép- és kelet-európai tagállam tizennégy »think tank«-je, a 4Liberty hálózat tagjaiként arra bíztatjuk az Európai Bizottságot, az Európai Tanácsot, az Európai Parlamentet és az EU tagállamainak nemzeti parlamentjeit, hogy döntésüket alapos, kutatásokra alapozott gazdasági bizonyítékokra alapozzák, és hogy támogassák a TTIP-et és az elemeit, beleértve az ISDS-t.

Aláírók:

Academy of Liberalism, Észtország
CETA – Centre for Economic and Market Analyses, Csehország
Centre for Liberal Studies, Csehország
Civil Development Forum (FOR), Lengyelország
F. A. Hayek Foundation, Szlovákia
Fundacja Industrial (Liberté!), Lengyelország
Institute for Market Economics, Bulgária
Institute of Economic and Social Studies, Szlovákia
Lithuanian Free Market Institute, Litvánia
Projekt Polska Foundation, Lengyelország
Republikon Intézet, Magyarország
Svetilnik - Association for Promotion of Freedom, Szlovénia
Szabad Piac Alapítvány, Magyarország
Visio Institute, Szlovénia”