Az erről a hatalomról és ezekről az eszközökről történő lemondás nem azt jelentette, hogy törvények vagy fogyasztóvédelem nélkül éljük az életünket. Az EU belső piaca megmutatta, hogy a több kereskedelem és a fogyasztóknak járó haszon nyilvánvalóan kompatibilis egymással.
Az EU bővítésének mostani hulláma előtt néhányan azt jósolták, hogy a bérek és a színvonal rohamosan zuhanni fog, a társadalmi szerződés felhígul és még sok más buktató lesz. Ezekből egyik sem következett be. Ugyanezeket az érveket használták az Egyesült Államokban, mikor az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményről (NAFTA) tárgyaltak, és ott ugyanúgy alaptalannak bizonyultak.
Az átlátható szabályok több demokráciát hoztak, nem pedig kevesebbet. A TTIP és a Befektető és az Állam Közötti Vitarendezés (ISDS) nem jelent veszélyt a szuverenitásra és a demokratikus kormányzásra. Az államok saját gazdaságukat szabályozó hatalmát nem érintené az ISDS. A választott bírók jelenlegi teljesítménye nem mutat elfogultságot a befektetők irányába. A választott bírósági eljárások eredményei a következőt mutatják: az EU tagországok ellen indított, lezárt ügyek 50 százalékát az adott tagállam nyerte meg, és további 26 százalékban született megállapodás.
Pozitívan kéne tekinteni arra, hogy a befektetőknek joguk van egy független, (nem nemzeti) választott bíróhoz fordulni, és azt sem szabad elfeledni, hogy erre az ISDS nélkül is lehetőségük van. Végtére is az elfogulatlan, igazságos perhez való jog a demokráciák által támogatott érték. Nem túlzás azt feltételezni, hogy némely esetekben a befektető és a nemzeti kormány közti viták rendezésekor a nemzeti bíróságok elfogult döntést hoznak, a nemzeti kormány nyílt vagy rejtett nyomásgyakorlása miatt, vagy szimplán nemzeti érzelmekből kifolyóan. Nem ez az oka annak, hogy a nemzetközi sporteseményeken nem a nemzetek bírói döntenek?
Végezetül a tiszta és előzetesen kialakított szabályrendszer elengedhetetlen a jogállamban. Az ISDS mechanizmusa kiemeli a választott bírósági eszközök költségeit az állam számára, így az állami szabályozás egy jobb és átfogóbb hatásvizsgálatához járul hozzá. Továbbá eszköz lehet a szabályozás kockázatainak csökkentéséhez és a külföldi befektetések növeléséhez. Az egyre növekvő globális verseny jelenlegi körülményei között az EU-nak meg kéne ragadnia a lehetőséget arra, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljön azzal az országgal, amelyik osztozik az értékeiben.