„Az események akkor gyorsultak fel, amikor Ferenc pápa derült égből enciklikát adott ki a szegénység témájában, és ebben hosszasan kritizálta a magyarországi folyamatokat; különös tekintettel arra, hogy mindezt a kereszténység nevében követik el. A pápa arra figyelmeztetett, hogy az ártatlanok nélkülözése nemcsak földrajzi adottságokon és a történelmen múlik, hanem kormányok jóindulatán vagy gonoszságán is, és legfőképp a kapzsiságon. A vatikáni folyamatokra rálátó források ugyanakkor állítják, hogy előtte hónapokig próbálták elérni a külügyminisztert, Balog Zoltánt pedig az ország összes templomában kerestették, de mindhiába. (…)
Ma sem világos, honnan szerezték a bencések a gulyáságyúkat, egy konteó szerint a hadseregben is forrongott az elégedetlenség, és valamelyik tábornok jelzésnek szánta, hogy ha kell, hardverrel is beszáll. De a papok ott voltak százával, váltották egymást az üstöknél és a színpadon. A vidékről érkező atyák krumplit és kolbászt hoztak rozzant autóikon, ami arra utal, hogy előkészítették az akciót. (…)