Blaskó Péternek nem járna taps Bécsben

„Miután Blaskó Péter Kossuth-díjas színművész, a nemzet művésze a Mandineren közzétett nyílt levélben tiltakozott a Burgtheater színészeinek politikai jellegű akciója miatt, a HVG online kiadása kioktató hangvételű publicisztikát közölt, állítván, hogy Bécs vezető színházában a hasonló akciókat taps fogadná. A szerző, Techet Péter úgy gondolja, Blaskó azért ragadott tollat, hogy »bebizonyítsa tájékozatlanságát«, ő pedig azért, hogy Blaskó őszinte érdeklődésére választ adhasson, »elkerülve, hogy a jövőben hasonlóan kínos szituációkba kerüljön tudatlansága miatt«.

Techet Péter szerint ha Blaskó a Burgtheater színpadáról féltené az osztrák demokráciát, a bécsiek megtapsolnák, hiszen annak idején Thomas Bernhard darabjait is jól fogadták. (Ami az osztrák demokráciaféltést illeti: az FPÖ támogatottsága 28 százalékos, az SPÖ-é és az ÖVP-é 26-26 a legutóbbi felmérés szerint.)

»Thomas Bernhard darabjaiban gyilkosoknak neveznek minden bécsit, és a legkeményebben szidalmazzák Ausztriát, a bécsi értelmiségi és színházi elit részéről egyetértés volt a válasz. Tény, hogy a nyolcvanas években voltak még tüntetések Bernhard darabjai ellen, de nem színészek – mint Blaskó Péter – és nem színházba járó polgárok, hanem szélsőjobboldaliak és a keményen jobbos bulvárnapilap, a Kronen Zeitung cikkírói őrjöngtek« – írja Techet, aki feltehetően egy konkrét Bernhard-darabra, a Heldenplatzra utal írásában, legalábbis azt a Burgtheater-bemutatót övezte ilyen felzúdulás.

Techet téved: ugyanis nem csupán a szélsőjobboldaliak és a Neue Kronen Zeitung haragját vívta ki az Anschluss ötvenedik évfordulójára írt mű – s amelyet a Burgtheater fennállásának századik évfordulóján mutattak be.

A néppárti Alois Mock akkori alkancellár szerint a Heldenplatz „Ausztria teljes szidalmazása, amit ráadásul az adózók pénzéből fizettek«. A szociáldemokrata Bruno Kreisky egykori kancellár szerint» nem lett volna szabad hagyni« a darab bemutatását, míg a néppárti Kurt Waldheim, akkor hivatalban lévő államelnök »az osztrák nép goromba megsértésének« titulálta Bernhard darabját, ami megidézte a Heldenplatzon Hitlert ünneplő, több mint százezres tömeget.

Az osztrák néppárt, az ÖVP számos politikusa bojkottra szólította fel a bécsieket – tény, ez utóbbi végül jó reklámnak bizonyult: a darabot 1988 és 2000 között több mint 120 alkalommal játszottak a Burgtheaterben, 127 ezer néző előtt.

Mindenesetre a balliberális Der Standard kulturális rovatának akkori vezetője, Peter Sichrovsky még a darab bemutatója előtt arról írt, hogy olvasta Bernhard színművét, ami »rettenetesen rossz«, s abbeli óhajának adott hangot, hogy Bécsben bárcsak olyan demokrácia volna, mint a németországi Frankfurtban, ahol megakadályozták Rainer Werner Fassbinder színműve, A szenny a város és a halál bemutatóját. A konzervatív Die Presse három vezércikket is szentelt a Heldenplatz elítélésének, míg a népszerű bulvárlap, a Der Kurier cinikusnak nevezte a bemutatót, s úgy vélte: »a Burgtheater kultúrharcot játszik – színház helyett«.(Nincs új a nap alatt.)”