Közöny

„Egy ideje kerülget a gondolat, és most már konkrét oka is van annak, hogy úgy látom: az emberiségre leselkedő legnagyobb veszélyt elsősorban nem a klímaváltozás, a kisbolygók, a szupervírusok vagy az emberi genomba kódolt háborús vérszomj jelenti, hanem a közöny.

Nem pusztán az döbbentett meg, hogy a négyszáz afrikai menekült, köztük számos gyermek halálával végződő újabb földközi-tengeri tragédia nem vagy csak alig érte el a sajtó javának ingerküszöbét.

Persze ezúttal is firtathatjuk a kenyai kereszténymészárlást elhallgató, a Charlie Hebdo elleni merénylet szörnyűségét és a belőle fakadó szólásszabadság-mantrát ugyanakkor pattanásig feszítő európai, köztük magyar sajtókommandók felelősségét. A sajtóban viszont szintén emberek dolgoznak, akik olyanok is meg mások is, mint az az egyébként általam is tisztelt, segítőkész és empatikus ismerősöm, aki a hírre úgy reagált, hogy ott dögöljön meg mind, minek akartak idejönni.

Ez az ember ezután meglocsolta a virágait.”