Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Változnak is az erőviszonyok, a bal kapufa egyre soványabb, a jobbik pedig szépen hízik.
„Öt év távlatából visszafelé tüzelni, hárítani és tolni a felelősséget, az nagyon megy, de Tapolca eleste megmutatta, hogy egyre kevesebb erre a vevő, egyre szélesebb a kapufa, amelyről kifelé pattan a labda – hogy újraértelmezzük a kormányfő bagatellizáló hasonlatát. Változnak is az erőviszonyok, a bal kapufa egyre soványabb, a jobbik pedig szépen hízik.
Az ad hoc mentőakcióknak nem látni a végét, pedig a játékszabályokat nemcsak lefektetni, de betartani is illene. Mert nem rászorultsági alapon, hanem pártérdekek szerint megy a kártérítősdi. Két éve ugyanezen az alapon és közpénzen mentették ki »Bajnai libásait«, százan fejenként kétmillió forintot kaptak nagy hirtelenjében. Nem szívjóságból, szimpla marketingből. Ennyit megért pár voks a választáson. Most nincs általános választás, de egyre több a mentenivaló. Például a Buda-Cashnél, ahol a befektetők rejtélyes okból nem részesültek a 30 milliós extra kártérítésből. Pedig a Quaestorhoz képest ez a kisebb tétel. Itt is feslik a varrás, előbukkant a szoros kormányzati kötődés. A család szentségéért, a vasárnapi nyitva tartás betiltásáért papoló KDNP-s képviselő lánya gyermeket szült a Buda-Cash maffiafőnökének. Bűnös, élettársi kapcsolatban. A képviselő saját bevallása szerint jó, ha háromszor látta az unokáját. És ezt nem szégyelli. Neki egy a fontos, hogy »veje« orbitális csalásairól nem volt tudomása. De »brókerkormányozni«, azt persze tud.”