Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
A szlovákiai társadalom képtelen kezelni a másságot.
„A szlovákiai társadalom képtelen kezelni a másságot. Ez egyaránt vonatkozik magyarokra, romákra, az új kisebbségek tagjaira és mind a tizennégy tavaly letelepedési engedélyt kapó menekültre. A felmérés rámutatott a kritériumokra: nyelvismeret (64%), szlovák öntudat (54,6%), állampolgárság (52,6%), lojalitás az állami szervekhez (47,6%). Amennyiben valaki nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, az könnyen gyanússá válhat – és ez alapvető problémává válik minden magyar érdekérvényesítési törekvésben, nem csak arról van szó, hogy az ország a romákkal vagy a bevándorlókkal nem tudna mit kezdeni.
Az országban uralkodó általános intoleranciát gyakran tévesen értelmezünk nacionalizmusként, a tudatlanság nem feltétlenül egyenlő a rosszindulattal. A feltűnésére viszont sok aktuális példa is akad. A somorjai Kaufland kétnyelvűsítését kérő petíció alatt ijesztő, értetlenkedő vagy a magyar feliratok megjelenését egyenesen veszélyesnek tartó hozzászólások tömege terpeszkedik – a kétnyelvűség lett az új radikalizmus. Az oktatásügy lassan, de fokozatosan és biztosan építi le a kisebbségi divízióját, miközben a társadalomban nincs pánikhangulat. A gazdasági beruházások továbbra is elkerülik a déli régiókat és nem mutatkozik meg az össztársadalmi szolidaritás és a kisebbségi érdekképviseletünk sincs a csúcspontján, a parlamentből az utóbbi években teljesen kiveszett és mellékvágányra került a magyartéma.
A számok is mutatják, hogy nem minden szlovák alapból elutasító. A szlovák társadalomban vannak jószándékú aktivisták és intézmények, ugyanakkor az ignorancia ellen (ami a kezdeményezések jelentkezése esetén kifejezetten agresszivitásba fordul) tehetetlenek, hiszen az oktatási rendszer hiányosságainak köszönhetően egész nemzedékek nőnek fel úgy, hogy a kisebbségekről nem tudnak semmit sem. A két ország közötti nemzetközi kapcsolatok javítása és javulása – mint azt a számok is mutatják – nem eredményezi a belső tolerancia növekedését. Márpedig a szlovákiai magyarság számára ez jelenti a megmaradás alapvető feltételét.”