Nem ez az út

„A nacionalista diskurzushoz alkalmazkodó érvelésük szimplifikált lényege, hogy minél hasznosabbnak, minél bátrabbnak, illetve minél okosabbnak és sikeresebbnek írják majd le a zsidó származású közismert tudósokat és közszereplőket a tankönyvek és oktatók, annál nagyobb veszteségnek érzik majd a diákok, sőt talán az egész társadalom a zsidó származásúak diszkriminációját, elüldözését s végső fokon tömeges meggyilkolásukat.

Ez a gondolkodásmód és kommunikáció kísértetiesen emlékeztet az asszimiláció fénykorának, majd bealkonyulásának előbb lelkes, majd egyre kétségbeesettebb zsidó intézményi és sajtóérvelésére. Visszatekintve, ez a stratégia sem eredményesnek nem nevezhető, sem méltóságteljesnek, pedagógiailag pedig semmi esetre sem nevezhető korszerűnek.

Nem ez az út.

Fontos fejleménye lenne a magyar oktatásnak, ha a diákok az új tankönyvek révén megismerkednének a zsidósággal kapcsolatos alapvető történelmi-vallási fogalmakkal, mely nélkül a kereszténység és az európai kultúra sem érthető. Fontos fejlemény lenne, ha a zsidók magyarországi történetéről is megtudhatnának alapvető információkat. Szükséges lenne, hogy hiteles információkkal rendelkezzenek az előítéletesség működési mechanizmusáról, így a modern antiszemitizmus kialakulásáról, a diszkrimináció koráról és a tömeggyilkosságokba torkolló zsidóüldözésekről, valamint Izrael Állam létrejöttéről és a Közel-Kelet komplex valóságáról. El is indult a tankönyvek felülvizsgálata, új tankönyvek szerkesztése, melyben ezek a szempontok is érvényesülnek.”