Bármilyen sok rosszat mondanak időnként – jogosan – a hitelminősítőkre, ezek az intézmények „csak” tükrök.
„Mielőtt rátérnénk arra, hogy miért nagyon fontos a hitelminősítői feljavítás, érdemes néhány idevonatkozó tételt definiálni: egyfelől a hitelminősítők egyszerre szerepelnek úgy, mint a piaci megítélés romlásának utólagos lekövetői, illetve mint vészjelzők, amelyeknek a lépéseire további megítélésromlás következik. Az elmúlt években – a leminősítések hatására – a magyar befektetéseket kockázatosabbnak ítélték meg a piac »mindenható« szereplői, ami a kamatfelárak emelkedésével, valamint a forint gyengülésével járt.
Összességében azonban bármilyen sok rosszat mondanak időnként – jogosan – a hitelminősítőkre, ezek az intézmények »csak« tükrök.
A problémákat nem ők okozzák, hanem mi magunk, ők csak reagálnak rá, mert ez a dolguk. Azaz látni kell, hogy nem összeesküvésről, „a háttérben mozgó ördögről” van szó esetükben. A pénzpiaci világ ugyanis borzasztóan sokszereplős, még akkor is, ha bizonyos hatalmi koncentrációk megfigyelhetők benne. A külső hitelminősítési rendszerre, még ha megváltoztatott formában is, de szükség van, a belső kockázatértékelés ugyanis sokkal több rosszat hozhatna, mint amennyi hibát el lehetne vele kerülni. Túl azon, hogy a »bóvlis eljárás« megszüntetésének van pozitív politikai üzenete is, egy esetleges felminősítés javíthatja a magyar kötvénypiaci hangulatot, vagy akár a forint árfolyamára is hatást gyakorolhat.”
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
Úgy tűnik, Zelenszkij erőszakos sorozása sem hatja meg az ukrán férfiakat, inkább nem harcolnának a háborúban.
A hírforrások a történteket „jelentős eszkalációként” írják le.
