A NATO épít birodalmat, nem Putyin?

„A Spectator szerzője arról írt: nyílt titok, hogy Oroszország sosem lehet a NATO vagy az Európai Unió tagja, mivel puszta méreténél fogva felborítaná egyensúlyukat. A szerző szerint ez a probléma kiküszöbölhető lenne, ha hajlandóak lennének valódi megoldásokat keresni az ál-erkölcsi érvelés helyett, amit Putyin állama ellen folyamatosan felhoznak. Ahhoz nem fér kétség, hogy Putyin rendszere zsarnokságként működik, de ugyanilyen Erdoğan Törökországa is, amely tiszteletre méltó tagja a NATO-nak − annak ellenére, hogy hasonló módon szállta meg Ciprus északi területeit, mint Oroszország a Krímet.

Hitchens felteszi a kérdést: ha Putyin rezsimje ennyire felháborít bennünket, miért vagyunk hajlandóak az USA-val együtt boldogan üzletelni Erdoğannal, miért hízelgünk Szaúd-Arábiának és Kínának? Hitchens szerint Ukrajna fontos szerepet tölt be geopolitikailag, mivel független államként való létezése segít transzformálni Oroszországot. Ukrajna nélkül Oroszország megszűnik eurázsiai birodalomnak lenni. Arra viszont nincs garancia, hogy Ukrajna besorozása a Nyugathoz megmentené a területet, létrehozva a szabadság, a becsületesség és a jólét paradicsomát, hiszen ez a többi posztszovjet ország csatlakozása után sem következett be. Az ezzel kapcsolatos civódás sem az erényről, hanem a földterületről és a hatalomról szól. A NATO keleti nyitása is csak azért történhetett meg, mert az EU kezdetben nem volt hajlandó befogadni a Varsói Szerződés visszamaradt, csődbe ment és korrupt menekültállamait. A szerző szerint Vlagyimir Putyin ugyanúgy működteti rendszerét, mint Borisz Jelcin, Putyin hibáit azonban a nyugat nem nézi el, mivel az orosz szuverenitás elismertetésére törekszik és független külpolitikát folytat.”