Gazdasági fordulat nélkül folytatódhat Magyarország lecsúszása

„Portfolio: Hogyan értékeli a friss egész éves magyar GDP-adatokat, illetve a váratlan év végi gyorsulást? Mennyiben látja fenntarthatónak a dinamikus növekedést idén és jövőre, tekintettel a 2007‒2013-as uniós forrásfelhasználási ciklus kifutására, illetve a 2014‒2020-as ciklus elindulására?

Gazdasági fordulat nélkül folytatódhat Magyarország lecsúszása - InterjúChikán Attila: Valóban meglepő volt bizonyos mértékig ez a növekedés. A legtöbb elemző, és magam is, alacsonyabb értékre számított. Az azóta megjelent vélemények elég megbízható támpontokat adnak arra, hogy mi lehetett ennek a váratlanul magas növekedésnek az oka. Azt gondolom, hogy továbbhúzódtak, összegződtek azok a kedvező körülmények, amelyek a korábbi negyedévek növekedését is meghatározták. Az EU-s források tovább áramlottak az országba, ezek jórészt állami fejlesztési csatornákhoz is kapcsolódtak. Az állam szerepe jelentős volt: csaknem 300 milliárd forintot osztottak ki decemberben az európai uniós források maradék részéből. Megjelenik a magas növekedésben a fogyasztói kereslet növekedésének hatása (részben a rezsicsökkentés következményeként), illetve a jegybanki hitelprogram is.

Összességében azt gondolom, hogy az év végi gyorsulás örvendetes jelenség, de a sok egyszeri hatás miatt nem vonnék le belőle hosszabb távú következtetéseket.

A valódi kérdés az, hogy ebben az évben ez milyen módon tud folytatódni. Szerintem a lassulás valószínűleg be fog következni. Az uniós forrásokkal kapcsolatos áthúzódás mértéke nem lesz olyan hatású, mint az előző évi felhasználás, illetve még nem fognak eléggé beindulni azok a támogatások, amelyek az új ciklusra vonatkoznak. Ugyanakkor a gazdaság problematikus elemei megmaradtak, bár egyelőre csak a növekedés lassú csökkenését okozzák. Ha visszaemlékszünk, a legtöbben - én is - a korábbi időkben is a gazdaság lassú helyzetromlását, a növekedés lelassulását hosszabb távra jósolták, jósoltuk előre. (…)

P.: Mennyiben gátja az elmúlt évek válsága annak, hogy megfelelő önerővel rendelkezzenek a kkv-k az uniós források lehívásához? Milyen kormányzati intézkedésekre lenne szükség a cégek önerő-problémájának enyhítésére?

Ch. A.: Ez egy igen nagy probléma. A felmérések szerint az előző időszakban a vállalkozásoknak majdnem a fele azt jelezte, hogy azért nem tud uniós forráshoz jutni, mert nem tudja biztosítani az önerőt. Ehhez kapcsolódik az utófinanszírozás problémája is, ami szintén igen magas százalékban tette lehetetlenné vállalatok számára, hogy használják az uniós forrásokat. Ebben is ígérnek változásokat. Többféle eszközzel lehet segíteni, hogy az önerőhöz hozzájussanak, vagy fel tudják őket használni, a KAVOSZ tevékenységétől kezdve a banki rendszerig. Ez mindenképpen komoly probléma marad, de ezek a konstrukciók talán valamit segítenek.

P.: Hogyan értékeli a vállalati szektor tőkevonzó képességét? Az EU-források előidézik a tőkebeáramlást, vagy csak segítik azt?

Ch. A.: Az előző időszakra vonatkozóan azt kell mondanom, hogy a növekedésben kulcsszerepet játszottak az EU-s források. Mindannyian tudjuk, hogy az egyéb tőkebefektetés és a hitelnyújtás is jó esetben stagnált, de inkább visszaesett az elmúlt években. Az, hogy a kormány úgy tűnik, békét kötött a bankszektorral, mindenképpen előnyös dolog. Ahhoz, hogy az ország tőkevonzó képessége érdemben megnövekedjen, jelentős külgazdasági, külpolitikai fordulatra lenne szükség. Amíg nem tudjuk eldönteni, hogy valójában milyen társadalmat is akarunk, kivel akarunk üzletet kötni és milyen mértékben, addig nehezen fogjuk élvezni a nemzetközi tőke bizalmát - annak tragikus hatásáról nem is beszélve, ha úgy döntünk, hogy a fejlődés fő erőivel szemben megyünk.”