A bizalmi tőke nyomában

„Ahhoz, hogy a sok kiábrándultat »visszaábrándítsuk« a politikába, téglánként kell lebontani az ellenséges közvélekedés falát. Az egyik kritikai elem a politikai osztály elszakadása a választóktól. Ezen nem a »mi mások vagyunk« típusú fogadalmak segítenek, hanem a képviseleti elv mellé a részvételi demokrácia programjának meghirdetése, az eddiginél jóval több állampolgári beleszólás alkotmányossá tétele (megkönnyített országos és helyi népszavazások, közvetlen közösségi döntések, teljesebb nyilvánosság, civil kontroll és számonkérés stb.).

A másik vádpont az »ezek mind lopnak« meggyőződésben összefoglalt morális hiteltelenedés, ami vészesen hajtja a vizet a Jobbik malmára. A politika erkölcsi válsága ma legalább akkora, mint a szociális vagy közjogi krízis. Ha furcsán hangzik is, a legalaposabb szakprogramokhoz hasonló részletességgel kell kidolgozni a morális programot, a politikai tisztesség számonkérhetőségének garanciarendszerét, az összeférhetetlenségektől a vagyonnyilatkozaton és „becsületbíróságokon«, civil vizsgálóbizottságokon át a közélet költségeinek finanszírozásáig.

Az utálat harmadik rétege a legkeményebb dió, ezt a legnehezebb feltörni. Mert ez maga a csömör, a belefáradás az »örökös veszekedésbe«, a politikai hidegháborúba. Anélkül, hogy a politikai pluralizmust kiherélnénk, a konszolidációra vágyók előtt igazolni kell a demokratikus ellenzék őszinte készségét az együttélésre a jobboldali választókkal, hagyományaikkal, vonzalmaikkal, a »másik Magyarországgal«. Nem arról van szó, hogy eleve menlevelet osztogassunk a törvénytelenségre, a magán- és közjavak megrablására. Annak bizonyításáról annál inkább, hogy nem egy újabb garnitúra tekinti saját hitbizományának az országot. Nem tudom, hogy kell-e, lehet-e nálunk valaha nagykoalíció (a Jobbikkal és egy, továbbra is Orbán vazallusaivá süllyesztett Fidesszel biztosan nem), de hogy a nyitás jelzéseként egyre több civil vagy szakmai körből jött, a hidegháborúban még nem merítkezett embernek kell fontos ellenzéki szerepet kapnia, és hogy egy kívánatos árnyékkormánynak főleg belőlük kell állnia, abban biztos vagyok.”