Lényegében semmi újat nem mondott G. Fodor Gábor a Magyar Narancsnak adott interjújában. Semmi olyat, ami váratlanul érte volna a befogadót, olyat, ami korábban elképzelhetetlen lett volna a Századvég stratégiai igazgatójának a szájából. Most mégis némi értetlenkedés fogadja a jobboldalon: György Zsombor például igen kemény vezércikkben ment neki a „politikai gondolkodó”-nak a mai Magyar Nemzetben.
A legvitatottabb mondat a polgári Magyarországról szóló, ami GFG szerint politikai termék volt, nem pedig politikai realitás. „A jobboldali értelmiségiek (...) még ma is azt gondolják, hogy az 1998 és 2002 közötti Magyarország valóban polgári Magyarország volt. Ez óriási tévedés. Ebből fakad a jobboldali értelmiség minden ellenkezése és ízlésbeli problémája a jelenlegi kurzussal szemben.”
György Zsombor értetlenségének adott hangot, és reményét fejezte ki, hogy GFG „csak a saját változatát adta elő”, és mondandója nem fogja elnyerni a kormánypártiak tetszését.
Van egy rossz hírem. G. Fodor ugyanerről beszél évek óta, a kormány pedig nagyon is érti az elmondottakat - többek között ezért is volt képes tavaly ismét választásokat nyerni.
Hosszú évek óta lehet hallani GFG-től, hogy a győzelemé az igazság, hogy a politika a „széplelkek” elképzeléseivel szemben nem az olvasmányélmények megvalósítását jelenti. Ennek mentén a politikai elemző többször neki is ment már azon jobboldaliaknak, akiknek nem tetszett, amit láttak: 2012 nyarán a kőszegi Tranzit fesztivál lapjában tette fel a kérdést, hogy mit nem ért „a korszakváltást két éve még nagy lelkesedéssel ünneplő fiatal konzervatív nemzedék”, majd a blogjában részletesebben is kifejtette gondolatait. Ugyanezen év szeptemberében írta: „Nem értik, hogy miért nem lehet minden nap Reagannek áldozni, 16. századi francia moralisták eszmefuttatásait követve rendbe tenni az egészségügyet, a neokonok vitáit a budai szalonokban újrajátszva válaszolni Törökszentmiklós és Fegyvernek kérdéseire, vagy idealizálni azt a polgári Magyarországot, amelynek jó néhány gesztusát ma ugyanolyan heves ellenérzéssel utasítanák el.”