A Horn Gyula sétánynak vége
Lassan készülődhet a Göncz Árpád Városközpont és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár is.
Ez a Ságvári nem egy egyszerű név, hanem egy patina kamaszkorunkon, tudásszomjunkon. Egy brand. Egy gyűjtőfogalom. És nincs 32 álneve.
„Ságváris voltam. Vagyok. Maradok.
Nincs 32 álnevem. Cukrászdába nem pisztollyal járok. Se előnyt, se hátrányt nem kovácsoltam soha származásomból.
Amikor Ságvári Ágnes a gimnáziumunkban járt, akkor Szabó
Magdolna írt egy riportot a Délmagyarországba. A téma az volt: példakép-e nekünk Ságvári Endre. Ságvári Ágnes előtt mondtam tollba: nem.
De!
Aki Szegeden csak tíz percet is eltölt, az pontosan tudja, hogy mi az a Radnóti-Ságvári viszony. Az pontosan tudja, hogy ságvárisnak lenni életérzés. Mert itt nem az »antifasiszta ellenálló földalatti kommunistáról« van szó (ezért felesleges erre kihegyezni a politikai indíttatású, származást belekeverő vagdalkozást: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/barok_istvan_a_sagvariert_a_sagvarizmusrol/2418659/), hanem egy gimnáziumról. Egy alma materről.
Mert a Ságvári számunkra A gimnázium Magyarország legszebb (egyetemi) városában.
Emlékszem, még a rendszerváltás első éveiben is felmerült a névváltoztatás, merthogy 56-ban pár napig tán Hunyadi nevét viselte a gimi. Akkor volt valami találkozó is a tanáriban, de már akkor ott, azt is leszavaztuk. (Halász Micu volt az egyik fő ellenző).
Ez a Ságvári nem egy egyszerű név, hanem egy patina kamaszkorunkon, tudásszomjunkon. Egy brand. Egy gyűjtőfogalom. És nincs 32 álneve.
Éppen ezért igaza van Szabó Gábor rektor úrnak, aki azt mondja: Ságvári Endre helyett legyen Ságvári.
Úgy sincs a földön olyan ságváris, aki azt mondaná a hova jártál gimnáziumba kérdésre, hogy »a József Attila Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumába«.
E helyett annyit mondunk: a Ságváriba.
Párdon: A Ságváriba.
Magyarul: maradjon Ságvári a Ságvári. Akár Endre nélkül.”