„Erősen kérdéses, hogy mennyire gondos az a közvagyonnal való gazdálkodás, amelynek során pár havi bérleti díjat beszed valaki, aztán ezen jogviszony alapján sokmilliós kedvezménnyel nyilvános pályázat nélkül eladja a bérlőnek a bérleményt. Legalább hanyag kezelésnek mondanánk ezt többen.
Ha a fentiek igazak, akkor két lehetőség van. Vagy nem volt bérleti szerződés kötésére irányuló szándék, és ezt tudta az önkormányzat is; ebben az esetben az értékesítéssel hűtlen kezelést követtek el, mert a vagyon kezelője tudta, hogy az ingatlan kedvezményes adásvételével vagyoni hátrányt okoz az önkormányzatnak. A bűncselekményre kiszabható legmagasabb büntetési tétel tíz év akkor, ha azzal több, mint 500 milliós kárt okoztak. (...)
Abban az esetben, ha annyi bizonyítható egy büntetőeljárásban, hogy a bérlő a bérleti jogviszony létesítésével megtévesztette az önkormányzatot, de ezért az önkormányzati képviselőknek semmi felelőssége nincs (vagyis még hanyag kezelés kapcsán gondatlanságuk sem áll fenn az áron aluli értékesítés kapcsán), akkor a bérlő követhetett el csalást, hiszen vagyoni haszonszerzés céljából megtévesztette az önkormányzatot és ezzel kárt okozott. Ennek büntetési tétele már több mindentől függ, de nagyságrendileg hasonló, mint az előbb említett hűtlen kezelésé.
Van itt még valami, ami jogilag érdekes. Ha igaz az, hogy bérleti jogviszony kötésére nem irányult szándék, akkor a színlelt bérleti szerződések semmisek, azokat az önkormányzat határidő nélkül megtámadhatja. Sikeres megtámadás esetén pedig a nem létező bérleti jogviszonyra alapított kedvezmény is visszakövetelhető lehet.”