Ha egy bérleti szerződés megkötése majd a bérlemény eladása között egy-két hónap telik el, akkor nem nagyon lehet másról szó, mint színlelt bérleti szerződésekről.
„Erősen kérdéses, hogy mennyire gondos az a közvagyonnal való gazdálkodás, amelynek során pár havi bérleti díjat beszed valaki, aztán ezen jogviszony alapján sokmilliós kedvezménnyel nyilvános pályázat nélkül eladja a bérlőnek a bérleményt. Legalább hanyag kezelésnek mondanánk ezt többen.
Ha a fentiek igazak, akkor két lehetőség van. Vagy nem volt bérleti szerződés kötésére irányuló szándék, és ezt tudta az önkormányzat is; ebben az esetben az értékesítéssel hűtlen kezelést követtek el, mert a vagyon kezelője tudta, hogy az ingatlan kedvezményes adásvételével vagyoni hátrányt okoz az önkormányzatnak. A bűncselekményre kiszabható legmagasabb büntetési tétel tíz év akkor, ha azzal több, mint 500 milliós kárt okoztak. (...)
Abban az esetben, ha annyi bizonyítható egy büntetőeljárásban, hogy a bérlő a bérleti jogviszony létesítésével megtévesztette az önkormányzatot, de ezért az önkormányzati képviselőknek semmi felelőssége nincs (vagyis még hanyag kezelés kapcsán gondatlanságuk sem áll fenn az áron aluli értékesítés kapcsán), akkor a bérlő követhetett el csalást, hiszen vagyoni haszonszerzés céljából megtévesztette az önkormányzatot és ezzel kárt okozott. Ennek büntetési tétele már több mindentől függ, de nagyságrendileg hasonló, mint az előbb említett hűtlen kezelésé.
A „csúcstartó” Észak-Karolina, ahol egyes állítások szerint mintegy négymillió nevet töröltek a választói nyilvántartásból az elmúlt másfél évben.
Ezrek osztanak meg kétes posztokat a választási rendszerről – megalapozottak ezek az aggodalmak, vagy csak rémhírek?
A helyi ruszin nemzetiségi önkormányzat vállalta, hogy felújíttatja a több évtizede parlagon heverő halottaskocsit.
A nyugati támogatású ellenzék demokratikus úton nem tudta legyőzni a kormánypártot, most az utcán próbálkozik a szakértő szerint.
A főpolgármester nem akart fizetni, a Magyar Államkincstár behajtotta a szolidaritási hozzájárulást és ez nem volt alaptörvény-ellenes.
Az ügyfeleket felhívó elkövetők magukat rendőrnek, illetve az OTP Bank munkavállalóinak adják ki.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
