Már nem tudnak Orbán Viktor mögé bújni: a „bűnbak” távozása után egyre nyilvánvalóbbak a törésvonalak az uniós válságban

A Politico úgy látja, a legutóbbi uniós csúcsot a leköszönő magyar miniszterelnök hiánya határozta meg.

Ha adófizetésről van szó, mi csak panaszkodni tudunk, meg sajnáltatni magunkat, hogy ilyen sarc meg olyan sarc. És persze csalunk, ahol lehet.
„Kíváncsi lennék, az a vállalkozó, aki évek óta veszteségesen üzemeltet vendéglátóhelyet minimálbéres alkalmazottakkal, vajon hányszor megy orvoshoz, amit a tb-jéből tartanak fenn. Hányszor szidja a rendszert és annak pénztelenségét, miközben ha bevallaná valós jövedelmét, ő is több pénzzel járulna hozzá a működéséhez. Hányszor szentségel, hogy nem képesek megjavítani az utat a háza előtt, vagy hányszor reklamál, hogy fázik a gyereke az iskolában, mert nincs pénz ablakcserére.
Reklamálni, azt nagyon tudunk. Meg szidni a rendszert. És hogy az többek között pont miattunk olyan, amilyen? Ebbe már senki nem gondol bele.”
