„2010/11-ben a kormány megígérte, hogy aki magánnyugdíjpénztári tag marad, az megtarthatja a - törvény által akkor és azóta is magántulajdonnak tekintett - megtakarítását, de állami nyugdíjra még akkor se számítson, ha a mai nyugdíjasok kifizetésére tőle is ugyanúgy levonnak mindent, mint addig. Megígérte azt is, hogy az állami rendszerbe visszalépőknek lesz majd egyéni számlájuk. És a legfőbb trükk, a passzivitásra játszás: aki semmit nem tesz, azt úgy tekintik, hogy a visszalépésről nyilatkozott, annak kell valóban és kizárólag személyesen nyilatkozni, aki maradni akar.
Olyan százezren tettünk így.
Aztán persze mégis kapunk majd - jelen állás szerint persze - állami nyugdíjat, meg a visszalépőknek sem lett egyéni számla, és úgy tűnik, nem is lesz. A visszalépők megtakarításainak egy részéből törlesztettünk államadósságot (ami így is nagyobb, mint 2010-ben), egy részét eltőzsdéztük és hát szép stadionok is épültek. A maradék százezer pénze köszöni jól van, a pénztárak egy része azóta megszűnt, a tagok nagy része szépen ment tovább a maradókhoz, mára pedig alig néhány pénztár maradt állva.
A kormány, illetve Varga Mihály szerint ez is sok, és igen, nem elég az oktatásból meg a szociális ágazattól elvett pénz, ezt a tőkét is szeretnék stadionba konvertálni (igen: tudom, hogy demagóg vagyok, de nem én kezdtem, azzal pl., hogy ilyen gazdasági helyzetben autofire módban építenek stadiont). A portfolio.hu cikke szerint azoknak a pénztáraknak, amelyeknél a tagdíjfizető létszám két egymást követő hónap alatt félévi átlagban 70% alá csökken, be kell szüntetniük a tevékenységet, és jogutód nélkül meg kell szűnniük. Erre más ésszerű magyarázat nincs, mint hogy a kormány nem szeretné, ha a rendszerből bármi is megmaradna, illetve kell neki a maradék pénz is. Az origo.hu értelmezése szerint a törvény hatályba lépésekor, 2015. január 1-én már vizsgálható a fenti feltétel, amelynek egyik működő pénztár sem felel meg, tehát mindnek vége.”