Haladó szakadárok, kezdő revizionisták és lelkes autonómiapártiak vágyait ábrázolja a román elnökválasztás első fordulójának eredményeit bemutató térkép.
„Erdély a Partiummal kék színű, a Székelyföld zöld sziget, Moldva, Havasalföld, Dobrudzsa, azaz a régi román királyság pedig vörösben pompázik. Nem először alakul így a politikai szimpátiák földrajzi megoszlása, a rendszerváltás utáni Romániában az erdélyiek rendre a jobboldalt, a déli és keleti országrészben élők kitartóan a baloldalt preferálják. Olykor Bukarest átlendül jobbra, s ez dönti el az aktuális megméretést. (…)
A párt helyi vezetői, aktivistái igyekeztek „baráti” véleményként a lehető legszélesebb körben terjeszteni, hogy Johannis szászként románabb a románnál, esetleges győzelme a kisebbségi kérdés külföldi megjelenítését nehezítené, s Ponta jelenti a kisebbik rosszat. De erdélyi magyar legyen a talpán, aki a baloldali miniszterelnököt eddigi tevékenysége alapján – különös tekintettel a nyolcéves szünet után ismét kormányzati szintre emelt magyarellenes retorikára – megtiszteli szavazatával, miközben románok milliói voksolnak reménykedve a német nemzetiségű jobboldali elnökjelöltre.
Az RMDSZ felelőssége minden egyes döntésnél óriási. A magyarok egyre kevésbé mozgósíthatók, a parlamenti választások ötszázalékos bejutási küszöbének elérése választásról választásra nehezebb. Ezzel párhuzamosan az is bebizonyosodott, hogy jelenleg nincs életképes erdélyi magyar politikai alternatívája az RMDSZ-nek.”