Gyengén teljesít az államadósság elleni harc

„Brüsszel ismét megfenyegette a magyar kormányt, hogy figyeljen oda az államadósság csökkentésre, ellenkező esetben visszakerülhet az ország a szégyenpadra. A túlzott-deficiteljárás ugyanis nem csak a költségvetési hiányról, hanem az államadósságról is szól, és abban az esetben, ha egy adott országnak nem sikerül teljesítenie az uniós előírást és szabályt az államadósság csökkentéssel kapcsolatban, akkor az ország visszakerülhet az eljárásba, még annak ellenére is, ha a költségvetési hiány stabilan 3 százalék alatt van. 

A magas államadósság egyértelmű oka a gyenge árfolyam. 2014 második negyedévében például rekord magas szintre ugrott a GDP-arányos bruttó államadósság, köszönhetően a forint mélyrepülésének. Hiába a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása és a vártnál nagyobb idei növekedés, az államadósságot mégsem sikerült csökkenteni, köszönhetően a Matolcsy György monetáris politikájának. A kamatcsökkentések miatt a forintárfolyamban egy egyszerű szinteltolódás volt megfigyelhető, és a korábbi 280-290 körüli sávból 300-310 közé tolódott az euróval szemben. Ez pedig érzékenyen érintette az államadósság devizában jegyzett részét. (...)

Magyarország megítélésén sokat javítana, ha a kormány nem trükközéssel és ad hoc intézkedésekkel próbálná meg kistafírozni a költségvetést. Az elmúlt két évben sikerült stabilizálni a hiányt, ehhez azonban számos megszorító intézkedésre volt szükség. Az ad hoc intézkedések és ötletelések viszont korántsem jelentik azt, hogy a magyar államháztartás hosszú távon is stabil pályára állt volna. Nem véletlen, hogy az Unió az elmúlt időszakban már többször is felhívta arra a figyelmet, hogy valódi, átfogó költségvetési konszolidációra és strukturális átalakításra van szükség ahhoz, hogy a gazdaság stabilizálódjon és az államadósság csökkenő pályára álljon.”