Ha odáig fajulna a helyzet, hogy az országoknak újra területi vitáik lennének, akkor egy feltámadt kisantant ellenében Magyarország húzná a rövidebbet.
„A magyar nacionalisták többsége valószínűleg úgy gondolja, ha az oroszok pártjára állunk az ukrajnai konfliktusban, akkor a magyarok javára is változhatnak a határok, javulhat a kisebbségben élő magyarok helyzete, sőt gazdasági előnyökre is szert lehet tenni. Nos, mindez pontosan fordítva igaz.
No, akkor számoljunk egy kicsit. Ha a nemzetközi jogi alapelvek helyett valóban az ököljog érvényesülne, és a Krím lenyúlásának mintájára az erősebb országok területet csatolhatnak el a gyengébbektől, akkor mondjuk magyar–román viszonylatban ki is az erősebb? Természetesen Románia, kétszer annyi lakossal – és ehhez még Moldovát sem kell lenyelnie. Ez utóbbival, meg Szerbiával és Szlovákiával együtt az arány nyomasztó, három és félszeresre nő. És akkor Ukrajnát már inkább ne is számoljuk ide.
Ha valóban odáig fajulna a helyzet (reméljük, nem fog), hogy az országoknak újra területi vitáik lennének, akkor egy feltámadt kisantant ellenében Magyarország húzná a rövidebbet. Érdekes módon nacionalista testvéreink fejében a határmódosítások kapcsán Magyarország mindig a nyertes szerepében van, az fel sem merül, hogy további területeket is veszíthet.”
Hatályba lépett a Mercosur-megállapodás; Ukrajna csak teljes jogú EU-tagsággal éri be; Lengyelország látná el a magyarokat LNG-vel; ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb cikkei.
A román miniszter elárulta, miért történhetett ez meg.
Óriási haderőreformot jelentett be az ukrán elnök.
Tovább rontotta kilátásait az ukrán nemzeti bank.
Csak úgy tud kivételezni Kijevvel az Európai Unió, ha saját érdekeivel fordul szembe.
Az ukrán külügyminiszter szerint csupán egy újabb manipulációs kísérletről lehet szó.
Az átlag 40 milliméterrel szemben idén csak 4 milliméter eső esett idén Magyarországon.
Magyar Péter felfedte, milyen szerepet szán Radnai Márknak és Rost Andreának.
