Út az illúziótlanságba − Velünk élő rendszerváltás XV.

Na jó, tegyük tisztába ezt a kérdést. 1. a hidegháború gazdasági és fegyverkezési versenyét a keleti blokk elveszítette 2. a keleti blokkhoz tartozunk 3. a rendszerváltás konkrét időpontjáig az igazi mszmp-s technokraták már kimazsolázták a jobb cégeket 4. a magyar gazdaságra nyilvánvalóan nem volt szabad ráengdni sem a szabad versenyt, sem a szabad felvásárlást, sem a szabad kereskedelmet, noha ezek feltételei jogszabályilag sajnos adottak voltak 5. a "rendszerváltás" konkrét időpontjáig az mszmp-t elhagyták azok a szakemberek, akik talán képesek lettek volna az átmenet megtervezésére és lebonyolítására 6. az mszmp átalakulásánál nem a pártállam lebontásában részt vállalt és Magyarország iránt elkötelezett politikusok kerültek döntési pozícióba, hanem egy a hatalom és vagyon "kapitalizmusba" való átmentésére szövetkezett társaság főleg III/akárhányas maggal, amelynek semmi másra nem volt semmilyen terve, csak erre, de ez alaposan ki volt dolgozva 7. az "ellenzéki kerekasztal"t a III/akárhány állította össze az általa megfigylet ellenzékiekből, bőven megtűzdelve a társaságot ügynökökkel 8. az első "szabad" választáson ebből állt a politikai mezőny - gyakorlatilag a mai napig ebből áll, legfeljebb a nevek változnak 9. a "szabadon" választott magyar kormány a maszop privatizációs, kárpótlási programját valósította meg, amely semmi másról nem szólt, mint a szervezett, hatékony, gyors lerablásról, az elvtársak kistafírozásáról 10. a művelt nyugat úgy is viselkedett velünk, mint a háborús vesztesekkel szoktak, kormányunkat utasítgatták, a "privatizáció" és a maszop és III/akárhány döntéshozó pozícióban ülő (Állami Vagyonügynökség, kereskedemi bankrendszer vezető pozíciói - ld apró piroska) komprádor kapcsolatain keresztül ellenséges felásárlások tömegét mutatták be, fillérekért hozájutva a potenciális konkurenciához 11. hagyján, hogy az elvtársak a teljes gazdaságot hazavágták, még arra se voltak képesek, hogy a stratégiailag fontos ágazatokat megőrizzék, a habzsolási őrületben megfeledkeztek róla, hogy az állami bevételek akkor keletkezhetnek adóból, ha van, aki az adó alapjául szolgáló pénzt előteremti, azaz termel és értékesít - kínjukban eladták, a rájuk jelemző alapossággal a magyar energiaszolgáltatást, is 12. mindennek betetőzéseként a plazakkal, bevásárlóközpontokkal a magyarországi teljes kiskereskedelemt is külföldi kezekbe játszották, ezzel párhuzamosan kinyírták az éppen erősödő középosztályt, a megtakarításokat rekettyés elvtárs elinflálta, az addig gombamód szaporodó kiskereskedők, kisiparűzők tömegesen mentek tönkre, megkezdődöt a kizárólag politikai alapon űzött gazdaság - vagy itt állsz, vagy ott, a függetleneknek annyi, őket nem védi meg senki

Most kezdtem egy regény írásába Illúziótalanság a címe. A Nobel-díjszagú regény egy nyugdíj holokauszt táborba játszódik ahol Bokros a táborparancsnok Bajnai, Gyurcsány, Konya a kápó, és dr. Lendvai Ildikó a körzeti orvos.

Károlyi Mihály önéletrajzi regényének volt a címe: Hit és illúziók nélkül Ha jól emlékszem arról nem sok mindent írt, hogy miért engedte leszerelni és szétszéledni a magyar hadsereget 1918 öszén. A magyarok illúzióikkal már Trianon után leszámoltak, a legjobbak már a Pozsonyi csata után, sajnos Károlyi nem az utóbbiak közé tartozott.

Igen, és a balkano-ukranizációról most elég éles közelképet adott az önkormányválasztási show, de Péter, a magyar politikai realitás megismerése (ide értve a geopolitikai realitást!) vajon hány embernél ment végbe? Még a néhai értelmiség esetében is legfeljebb ezrelékben mérhető. Óvatos becsléseim szerint néhány tucat emberről beszélhetünk minden egyes kelet-európai országban (momentán elhagynám a merőben földrajzivá vált "közép" jelzőt mint történelmileg irrelevánst) ÉS ők sincsenek döntéshozói helyzetben, mert ehhez sem a nagyhatalmaknak, sem helytartóiknak nem fűződnek érdekeik.Aki ma képben van, arra intellektuális dzsungelharc vár.