Zoltai, az áruló?

„Zoltai szerencsejátékos, aki mindig élvezte, hogy embereket ugrathat egymásnak. Így amortizált s buktatott meg három hitközségi elnököt, akik egy szerencsés pillanatban összefogtak, s egy rég indokolt gazdasági átvilágítás következményeként távolították el – ám lehetőséget adva, hogy távozása okaként a Szabadság téri emlékmű okozta megrázkódtatására hivatkozhasson. Az átvilágítás eredményét nem hozták ugyan nyilvánosságra, de minden bizonnyal szerepe volt abban, hogy távozásra bírják. Nem csoda, ha netán bosszúra vágyik.

Sokakat zavar, hogy Zoltai, a vészkorszak áldozatainak örökös szószólójaként, melldöngető antifasiszta baloldaliból, a vészkorszakért viselt magyar felelősséggel egyelőre birkózó, azt részben hárító, jobboldali kormány tanácsadója lett, miközben éles politikai vita zajlik a Zoltai által korábban vezetett szervezetek és a kormány között. (…)

További aggodalmat kelt, nehogy új pozíciója akadályát képezze, hogy a regnálása idején a hitközségben elkövetett bűncselekményeket teljes mélységükben, minden haszonélvezőjükre kiterjedően feltárják. Rég itt lenne az ideje annak is, hogy a hitközség gazdasági átvilágításának eredményei is napvilágra kerüljenek.”