Érthető a norvég miniszter úr elkeseredettsége

2014. szeptember 03. 17:17

Ez egy nehezen értelmezhető, komolytalan, valamint a jóhiszemű partnerséget megkérdőjelező viselkedés.

2014. szeptember 03. 17:17
Perényi Zsigmond
Miniszterelnökség

„Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése céljából arról kötött megállapodást Magyarországgal, hogy közösen meghatározott programterületeken pénzügyi hozzájárulást nyújt hazánk számára.

A program működését nemzetközi egyezményeink és közösen elfogadott szabályzatok vezérlik, amelyek betartását a donor országokkal együtt ellenőrizzük.

Az elmúlt hónapokban nézeteltérés alakult ki Norvégia és Magyarország között az Alapok intézményi irányítása, valamint a magyarországi Norvég Civil Támogatási Alap támogatási gyakorlata tekintetében, amellyel kapcsolatban sikkasztás bűntette miatt már állampolgári feljelentés is született

Sajnálattal kellett tudomásul vennünk, hogy a Magyarország és Norvégia között két kérdésben fennálló vita margóján a norvég kormány egy tagja elfogadhatatlan stílusban kérdőjelezte meg hazánk elkötelezettségét a demokratikus értékek iránt.

Értetlenséggel szembesültünk hőbörgő megnyilatkozásaival, amelyek nemhogy segítenék, de meggyőződésünk szerint hátráltatják a közös célkitűzések elérését.

Álláspontunk szerint Vidar Helgesen miniszter úr végleg elvetette a sulykot akkor, amikor uniós szankciók bevezetését sürgette hazánkkal szemben – különösen annak fényében, hogy Norvégia nem tagja az Európai Uniónak.

Tudomásunk szerint miniszter urat azzal a nem titkolt szándékkal nevezték ki Európa-ügyi miniszternek, hogy elősegítse országának az Európai Unióhoz történő közeledését, a nagyobb fokú integrációt.

Tekintve ebbéli tevékenységének korlátozott sikerességét – a norvég lakosság kevesebb, mint 20%-a támogatná Norvégia uniós csatlakozását – érthető miniszter úr elkeseredettsége, azonban mégsem fogadhatjuk el indulatos kirohanását hazánk ellen.

Úgy véljük, hogy puszta sértettségből, egy unión kívüli országból követelni szankciók bevezetését hazánkkal szemben, amely az elmúlt napokban több mint 34 milliárd euró közösségi forrás magyarországi felhasználásáról állapodott meg az Európai Bizottsággal, nehezen értelmezhető, komolytalan, valamint a jóhiszemű partnerséget megkérdőjelező viselkedés.”

Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárának közleménye.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 89 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Anti Komcsi
2014. szeptember 04. 13:22
Gratulálok Perényi Zsigmond leveléhez. Így kell ezt csinálni!
Bang Jensen
2014. szeptember 04. 12:07
EGY ILYEN ORSZÁG MINISZTERE FOGJA BE A SZÁJÁT, S LÉPJEN BE AZ EU-BA, NE KÍVÜLRŐL KIABÁLJON.NEM FOG BELÉPNI. NAGYON GAZDAGOK. A történelem ( miért nem lett bűnös ország mint mi?) A 2,5 milliós Norvégiában mindössze 1700 zsidó élt, ezért az országot 1940 tavaszán elfoglaló németek egy ideig nem is törődtek velük. Norvégiában a nácik az egykori norvég hadügyminiszter, Vidkun Quisling Nemzeti Egység Pártjára támaszkodhattak. A kollaboráns mozgalomnak 1940-ben csak 15 ezer tagja volt, de hamarosan a rendőrök jelentős része is belépett az 1942-ben miniszterelnökké kinevezett Qiusling pártjába. A wannseei konferencia napján, 1942. január 20-án a norvég rendőrség megkezdte a zsidó állampolgárok személyi igazolványainak "J" betűvel való lepecsételését. Tavasszal megindult a zsidók adatainak összegyűjtése, októberben pedig megkezdődtek a letartóztatások. Novemberben az oslói kikötőből egy hajó 532 zsidót szállított el, 1943 elején újabb 158 zsidót hurcoltak el. Valamennyien Auschwitzba kerültek. Az akciók miatt több püspök visszavonult, a lutheránus egyház nyilvánosan tiltakozott és a templomokban is imádkoztak a zsidókért. A zsidóüldözések hatására Svédország kijelentette, hogy eddigi véleményével ellentétben hajlandó a norvég zsidók befogadására. Az ellenállási mozgalom és a lakosság segítségével 930 zsidó menekült ért svéd földre. A nácik és norvég cinkosaik 770 norvég zsidót deportáltak, közülük 28-an élték túl a háborút. A deportálás és a helyi atrocitások összesen 762 norvég zsidó életét követelték.
medve
2014. szeptember 04. 10:39
Nem értem, miért csinálja a Fideszt ezt a hercehurcát, de CÖF-özéssel óvatosabban. Lehet nem szimpatizálni vele, de ha lehetett Demokratikus Charta, miért ne lehetne CÖF.
Forsz
2014. szeptember 04. 10:25
1. Norvégia nem jószántából, hanem kényszerű kötelezettségből folyósít pénzt bizonyos, szerződött országok számára, amelynek elosztása szerződés szerint a kormányzati szervek joga és kötelessége. Ami ebből nem tetszik, hogy fejletlen országokról beszél a megállapodás. Ehhez csak annyit tudok hozzátenni, hogy fejletlennek nem nevezném magunkat; fejletlen, mondjuk Etiópia, vagy Madagaszkár. Ha nekünk is becsusszanna hirtelen a semmiből egy akkora olajvagyon, mint a heringzabáló, a fasizmusból éppen kikecmergett norvégoknak, akkor nem kellene még öt év sem ahhoz, hogy kiderüljön, melyikünk is a fejlettebb. 2. Ez a topic nem a Norvég Alapról, hanem a nagyképű, ám minden jel szerint maximum középszerű képességekkel bíró, de nekem inkább butának tűnő norvég miniszterről és a pofátlan butaságára adott helyettes államtitkári válaszról szól. Ez utóbbiról pedig az a véleményem, hogy egy balfasznak felesleges cirkalmas, túlzottan diplomatikus és cizellált választ adni. Simábban és rövidebben is meg lehetett volna mondani neki, hogy hány óra Wecker úr. Persze úgy, hogy a miniszteri minőségén csorba ne essen, de a nagy buta ego-ja azért kellően sérüljön.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!