Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Ez egy nehezen értelmezhető, komolytalan, valamint a jóhiszemű partnerséget megkérdőjelező viselkedés.
„Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése céljából arról kötött megállapodást Magyarországgal, hogy közösen meghatározott programterületeken pénzügyi hozzájárulást nyújt hazánk számára.
A program működését nemzetközi egyezményeink és közösen elfogadott szabályzatok vezérlik, amelyek betartását a donor országokkal együtt ellenőrizzük.
Az elmúlt hónapokban nézeteltérés alakult ki Norvégia és Magyarország között az Alapok intézményi irányítása, valamint a magyarországi Norvég Civil Támogatási Alap támogatási gyakorlata tekintetében, amellyel kapcsolatban sikkasztás bűntette miatt már állampolgári feljelentés is született
Sajnálattal kellett tudomásul vennünk, hogy a Magyarország és Norvégia között két kérdésben fennálló vita margóján a norvég kormány egy tagja elfogadhatatlan stílusban kérdőjelezte meg hazánk elkötelezettségét a demokratikus értékek iránt.
Értetlenséggel szembesültünk hőbörgő megnyilatkozásaival, amelyek nemhogy segítenék, de meggyőződésünk szerint hátráltatják a közös célkitűzések elérését.
Álláspontunk szerint Vidar Helgesen miniszter úr végleg elvetette a sulykot akkor, amikor uniós szankciók bevezetését sürgette hazánkkal szemben – különösen annak fényében, hogy Norvégia nem tagja az Európai Uniónak.
Tudomásunk szerint miniszter urat azzal a nem titkolt szándékkal nevezték ki Európa-ügyi miniszternek, hogy elősegítse országának az Európai Unióhoz történő közeledését, a nagyobb fokú integrációt.
Tekintve ebbéli tevékenységének korlátozott sikerességét – a norvég lakosság kevesebb, mint 20%-a támogatná Norvégia uniós csatlakozását – érthető miniszter úr elkeseredettsége, azonban mégsem fogadhatjuk el indulatos kirohanását hazánk ellen.
Úgy véljük, hogy puszta sértettségből, egy unión kívüli országból követelni szankciók bevezetését hazánkkal szemben, amely az elmúlt napokban több mint 34 milliárd euró közösségi forrás magyarországi felhasználásáról állapodott meg az Európai Bizottsággal, nehezen értelmezhető, komolytalan, valamint a jóhiszemű partnerséget megkérdőjelező viselkedés.”
Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárának közleménye.