„A »liebe Angela« is megmondta már nem egyszer, mit tart a kétharmad kormányzásának mikéntjéről, de azt sem értették. Honi kormányzati nagyságaink egyszerűen más regiszterben beszélnek, mint a nyugati politikusok, azt a regisztert nem is értik, dekódolni sem tudják. Szóval van itt némi nyelvi-kommunikációs deficit, hogy azt ne mondjam: hátrány, és akkor a viselkedésbeli faux pas-kat nem is említettem.
Nagyon egyszerűen mondom: Barroso, az EB leköszönő elnöke nem bízik a fideszes kormányzatban. Megvan rá az oka, nekünk is, hasonló tapasztalatok alapján. Most, amikor az önkormányzati választásokra készülve narancsba borultak a fák és a lámpaoszlopok, minden fideszes arc a bizalmunkat kéri. A főváros hatodik kerületében például a polgármester asszony egy inkább hajlakkreklámra, mint választási plakátra hasonlító papíron. Nem indokolja, csak kéri, követeli. Indokolni bajos is lenne, a világörökségekhez sorolt Andrássy úton most is rogyadozik némely palota, a Kodály köröndi tűzvész után az önkormányzati balfogások még élénken élnek az emlékezetünkben. A Hunyadi téri piac felújítását ígérték: a teret díszburkolattal fedték le és megépítették rajta a főváros legdrágább nyilvános vécéjét, amely – a kerületi tájékoztató szerint – helyet ad koncerteknek(?) is. A piac maradt a régi, pusztul tovább. Mit kaptunk az elmúlt négy évben a fideszes önkormányzattól a karácsonyi betlehemes és a húsvéti nyuszis-tojásos képeslapot leszámítva? Semmit, hacsak azt nem, hogy kerületünk, a gőgösen diplomatanegyednek is nevezett hatodik kerület lett a főváros bűnügyi szempontból legfertőzöttebb része, messze maga mögé utasítva a nyóckert és a francstattot. Azt kérni ilyen helyzetben, hogy továbbra is bízzunk benne? Válasszuk meg őt, hogy folytathassa, amit eddig (nem) tett? Feneketlen butaság, cinizmus vagy valami még rosszabb kell ehhez.