„Az már bizonyosabb, hogy az első fegyveres konfliktus, amelyben a gépkarabély részt vett, éppen az 1956-os magyar szabadságharc volt. Az ekkor Magyarországra érkező megszálló szovjet hadsereg elit csapatait szerelték fel a fegyverrel (már nem kísérleti jelleggel!), a magyar felkelők azonban számos AK-47-est zsákmányoltak tőlük. Vagyis, a szovjet megszállók mellett a magyar szabadságharcosok fogtak a világon először Kalasnyikovot a kezükben fegyveres konfliktus során.
Fejes József Tiborról két kép is készült, amikor zsákmányolt AK-47-es van nála (illusztrációnkon a bal felső képen). A róla ismert fotók alapján állíthatjuk, hogy ő volt az első azon felkelők, forradalmárok, szabadságharcosok között, akiket ezen - később ikonikussá vált - fegyverrel fényképeztek le. Fejes József Tibor lakatoshegesztő ekkor 22 éves volt. Részt vett a Sztálin-szobor ledöntésében, első puskáját egy rendőrségi fegyverraktár elfoglalásakor szerezte, majd nem tudni, hogyan jutott a szovjet katonáktól Kalasnyikovhoz. Bár a szovjet intervenció után felvette a munkát, elfogása után fegyveres cselekményben való részvétel miatt halálra ítélték. 1959. április 9-én végezték ki, 25 évesen. (...)
Az ekkor még ritkán használt fegyverhez való hozzájutás nem volt másként Budán sem. El kellett venni az ellenségtől. Egy filmkocka elárulja, hogy a forradalom egyik idősebb vezetője, Szabó József is birtokolt egy Kalasnyikovot (illusztrációnkon a bal alsó képen, középen). Szabó József, vagy ahogyan a fiatalok hívták, Szabó bácsi Erdélyben született, a forradalom napjaiban gépkocsivezetőként dolgozott Budapesten. A budai oldalon fekvő Széna téren található félbehagyott metróépítkezésen fészkelő, jobbára bányászokból, ifjúmunkásokból és egyetemistákból álló csoportosulás választotta vezetőjének. Egy, a Széna téri felkelőket mutató felvételen az látható, hogy a forradalom október végi győzelme után Szabó bácsi »fiainak« gyűrűjében és a Nemzetőrség jelenlétében szájához emeli és megcsókolja fegyverét.”