Tállya Radicals

„(...) érkezett két fiatal srác is a környéki dűlőkbe: Szamosujvári Pál és Nagy Ákos. Vagyis a Tállya Radicals. Extravagáns név, extravagáns személyek, extravagáns és vakmerő tervekkel: mindenféle említett, káros helyi előzmény és behatás nélkül, abszolút a mai minőségi szellemben fogtak hozzá mini birtokuk kiépítésének, melynek főszereplője a falu mellett keletre húzódó Palota-dűlő. A feldolgozó és pince egyelőre egy mádi bérleményben található, később itt is kóstoltuk a premier előtti borokat.

De előtte a Mádi Kúriánál vett föl Pali, akit rendezvényekről már jól ismertem. PickUp, jóféle glam szól a hangcuccból, és ahogy belekezd a sztoriba, tényleg már eleve olyan valószerűtlen hangulata van az egésznek, mint semminek a környéken. Életszag, jókedvű lendület, fiatalos kreativitás és újszerű spontaneitás. Mégis tiszta az egész képlet, nincsenek benne piaci érdekek, nincsenek fölösleges filozófiai flikk-flakkok, nincs értelmetlen pátosz, könnyed természetesség van az egész mögött.

Elmentünk Ákosért, a borászért Szerencsre. Mintha a Kolorból, a hétfő esti Slam Poetry döntőjéről egy srácot véletlenszerűen kiemeltünk volna a közönségből, nagyjából annyira tájidegen volt a borász látványa. Innentől már tudtam, hogy remekül fogok szórakozni. »Csak nők előtt szoktam letérdelni, és mivel elég sokat térdelek a tőkék mellett a munka során, szükségszerűen azok csakis lányok lehetnek…a szőlőben és a pincében is köszönni kell nekik: helo csajok!« Hasonló szentenciákban nem volt hiány a nap hátralévő részében. Ákos törött jobb karral is határozottan átvette a volánt és repített ki minket a Palotába. Közben elmesélte, hogy korábban az Etyeki Kúriánál dolgozott, ahol nem más, mint Mérész Sándor mellett leshette el a finom fogásokat. Nekem meggyőző referencia.”