A bármi

„Nyaral a fél ország, közben a lényeg – például az, hogy miért és hogyan vállalta az orbáni adminisztráció a paksi atomerőmű bővítését – természetesen nem derülhet ki. Semmiről sem. Az sem tudható meg pontosan, hogy Lázár János kivel és miért járt Londonban. Mesteri módon működik a NER hazugságcsepegtető rendszere. Van hozzá lelkendezve tapsikoló sajtó, a híradószerkesztőknek már meg sem kell üzenni, mi a dolguk, s mivel tudják meghosszabbítani karrierjüket a kontraszelektált médiavilágban. Szajkózzák maguktól: Kossuth-díj híján nem lehetett bemondani Bajor Imre halálhírét a tévében. (…)

Nos, egészen biztos, hogy a politikai vitákról és a nézetek minimális ütköztetéséről leszoktatott sokaság teljesen védtelen lesz az Orbán által vizionált »bármi megtörténhet« korszakában, melynek eljövetelét a miniszterelnök jó ideje prognosztizálja. A »sajátos nemzeti megközelítés« tudora terelhető birkákkal, hálásan bégető nyájjal számol, amikor civil- és Európa-ellenes lépésekre készül. Egy olyan nacionalista program igézetében, melynek végkimeneteléről maga a kormányfő is csak ennyit jósolt: »Az események pontos vagy megközelítőleg pontos előrejelzése szinte lehetetlen.« Mert bizonyára nem akarta terhelni a nyúzott országot a politikai részletek megismertetésével.”