„Egyensúlyba kell hozni a költségvetést!”

Van ez a főpolgármester-jelölt választósdi társas. Ma megint bejött egy név, meglepetésre olyasvalaki javasolta, aki tudja, hogy a főpolgármesert közvetlenül választják. Hogyne tudná: mögötte ott az a nagyon jelentős teljesítmény, hogy ötször választották meg Budapest polgárai.

Aki viszont eszébe jutott, annak ugyan egy szűk csoportban mégkérdőjelezhetetlen tekintélye van, továbbá nyilván valóban komoly érdemei voltak a Horn-kormány alatt az ország gazdasági stabilizációjában. Egy lakossági fórumon talán csak én lennék odanemvalóbb szereplő.

Hanem róla mindig ez az idézet ugrik be (nyilván részben igazságtalanul, de ez mindegy, mert az idézett részlet jó)

„....brillírozott abban a munkában, amelyet nem értett, és mostanra elnökök egész sorának köztiszteletben álló tanácsadója lett országos pénzügyekben, akiknek pártatlanul mindig ugyanazt a velős javaslatot tette: 'egyensúlyba kell hozni a költségvetést'. És ezért a néhány szóért Harris Rosenblattot a legelőkelőbb üzleti és társadalmi körökben már-már hódolatteljes tisztelettel övezték.

Harris Rossenblatt (...) megtalálta azt az egyetlen darwini értelemben vett ideális természetes környezetet, ahol fennmaradhatott: háromfontnyi emberi agytömegét mozdíthatatlanul rátelepítette a pénzügyi specializációnak egy olyan területére, amely túl kicsi, hogysem meg lehessen határozni, egy olyan kreclibe, amely túl sötét, hogysem bármilyen bosszantó fénysugár belehatolhasson.

(...) Harris Rosenblatt a lélektelen koncentrációs készségével és a gondolkodásra való képtelenségével olyan név lett, akivel számolni kell: protestáns klubok tagja volt, amelyek nem fogadtak be zsidókat, és zsidó klubok tisztségviselője, amelyek csak németeket eresztettek be tagjaik közé. És a leghosszabb és talán egyetlen javaslat, amelyet valaha össze tudott szerkeszteni, az volt, hogy: 'Egyensúlyba kell hozni a költségvetést'.”
(Joseph Heller: Gold a mennybe megy)