„....brillírozott abban a munkában, amelyet nem értett, és mostanra elnökök egész sorának köztiszteletben álló tanácsadója lett országos pénzügyekben, akiknek pártatlanul mindig ugyanazt a velős javaslatot tette: 'egyensúlyba kell hozni a költségvetést'. És ezért a néhány szóért Harris Rosenblattot a legelőkelőbb üzleti és társadalmi körökben már-már hódolatteljes tisztelettel övezték.
Harris Rossenblatt (...) megtalálta azt az egyetlen darwini értelemben vett ideális természetes környezetet, ahol fennmaradhatott: háromfontnyi emberi agytömegét mozdíthatatlanul rátelepítette a pénzügyi specializációnak egy olyan területére, amely túl kicsi, hogysem meg lehessen határozni, egy olyan kreclibe, amely túl sötét, hogysem bármilyen bosszantó fénysugár belehatolhasson.
(...) Harris Rosenblatt a lélektelen koncentrációs készségével és a gondolkodásra való képtelenségével olyan név lett, akivel számolni kell: protestáns klubok tagja volt, amelyek nem fogadtak be zsidókat, és zsidó klubok tisztségviselője, amelyek csak németeket eresztettek be tagjaik közé. És a leghosszabb és talán egyetlen javaslat, amelyet valaha össze tudott szerkeszteni, az volt, hogy: 'Egyensúlyba kell hozni a költségvetést'.”
(Joseph Heller: Gold a mennybe megy)