Tény, hogy Tomit tengernyi csalódás és fájdalom érte az utóbbi időkben jogászi és képviselői munkája során, az égbekiáltó igazságtalanságok elleni harcában. Tény az is, hogy a cérna olykor elszakadt. De hogy börtönbüntetéssel és az ügyvédi hivatása gyakorlásának (kamarai tagságának) felfüggesztésével fenyegessék, az mégiscsak durván aránytalan - főként azoktól, akiknek az igazság szolgálata iránti elkötelezettsége a Nemzet tapasztalata alapján erősen megkérdőjelezhető. Az, hogy jelenleg a Gyurcsány-terror felett szemet hunyó, az ártatlan áldozatokat tönkretevő ügyészség, s a velük cinkos, a nemzeti vagyon kifosztásához asszisztáló ügyvédi kamara ülteti a vádlottak padjára a Nemzet Jogvédőjét, Gaudi-Nagy Tamást, az olyan, mintha a nyúl vinné a vadászpuskát, vagy a befőtt tenné el a nagymamát.
Kedves Barátaim! Ma, augusztus 12-én nézzétek meg újratöltve Tomi két parlamenti felszólalását, amelyekben jelenlegi „vádlóit” vonja kérdőre: a legfőbb ügyészt a 2006 őszi terrorcselekmények miatti vádemeléssel, az ügyvédi kamarát (ügyvédi kart) pedig a külföldieknek történő földkiárusításban való aktív részvétel miatt. S hadd idézzem Tamás jelmondatát: „Célom, hogy a jog ne a kifosztás és az elnyomás eszköze legyen, hanem a közjót szolgálja, és biztosítsa a magyar emberek szabadságát, méltóságát, biztonságos, büszke és boldog életét.”
Kedves Tomi, szívből kívánom, hogy minél tovább gyakorolhasd ennek szellemében jogászi hivatásodat. Isten éltessen sokáig!