A monumentális szerkezet megsüllyedt, s így maradt az örök csonkaságunk, félbemaradtságunk jelképének a félkaréj. Azért átélhettünk benne nagy sikereket is, meg még nagyobb kudarcokat.
„Aztán kevesebb lett a siker, s a felső karéjt is lezárták. Elnevezték viszont a stadiont Puskásról, a magyar zsenialitás megtestesítőjéről, aki ugye Madridban lett világhírűvé. Sőt, Puskás mára annyira divatba jött, hogy ő is bekerült az orbáni panoptikumban az álmok álmodói közé.
Az új Népstadion látványterve egy újabb álom megtestesülésével kecsegtet. Nem kezdek én most itt Patyomkin-faluzásba, meg demagóg százmilliárdos ötletelésbe arról, hogy mi minden kellene helyette. Inkább szolidan reménykedem, hogy egyszer mégis megvalósul. No nem is annyira az új Népstadion, hanem az eddig mindig csak torzóban maradt félkaréjos összmagyar álmunk.”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Eseménydús és eredményekben gazdag év volt 2024 a magyar sportban. A labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpia mellett is sok fontos pillanatot érdemes felidézni. Íme a legemlékezetesebbek.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
Komoly kiadásra készül Bécs.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
Teljesen félreértette a helyzetet a játékvezető.
Megköszönték Magyarország támogatását.
