Szerintem pedig példamutató döntés. Ebben a szellemben kellene mindig és mindenhol meghúzni a szabadság határait. Ehhez a döntéshez való viszonyulás teszteli, ki mennyire veszi komolyan az alapelvet, hogy mindenki szabadsága addig terjed, amíg mások jogait nem sérti. Eddig a határig nem vonhatjuk kétségbe senki jogát arra, hogy a náci eszmék iránti vágyait úgy élje ki, ahogy akarja, függetlenül bárki ízlésétől és erkölcsi felfogásától.
A legelemibb kötelességünk a nácik cselekedeteitől megvédeni az embereket. A nácinak olyan eszméi vannak, amiket csak nem lehet beleegyező partnerekkel tudna megvalósítani. Ebből a szempontból viszont náci embertársainknak a legrosszabb és legnehezebb. Nagyon helytelen lenne, ha olyan tilalmakkal nehezítenénk tovább a helyzetüket, amelyek nem szükségesek senki megvédéséhez. A hirdetett náci eszme önmagában nem megvalósult nácizmus. Önmagában egyetlen hús-vér embernek sem árt.
Tudom, volt már rá eset, hogy náci gyilkosnál Mein Kampfot találtak, de eset mindenre van. Ha betiltanánk egyes extrém esetek alapján mindent, ami az eddigiekben bűnözőkre hatott, vagy elvileg hathat, hatalmas máglyákat rakhatnánk, remekműveket is vethetnénk rájuk, és semmi nem maradna a szabadságunkból.