Lehet, hogy Tasnádi jó szakember, de akkor javaslom, hogy tegyük meg Kulcsár Attilát pénzügyminiszternek, hiszen utóbbi is bizonyította már, hogy jó szakember, ért a pénzügyekhez.
„És most arról, hogy mi szól a lusztráció törvénybe foglalása mellett:
1. Jogilag a lusztráció egyenesen és logikusan következik az új alaptörvényünk szövegéből és főleg szelleméből, amelynek preambuluma így fogalmaz: »Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.« Ha jól értem az alaptörvényt, nincs elévülés a kommunizmus alatti bűnökre.
2. Erkölcsileg nem tehetünk mást, mint hogy elválasztjuk egymástól a jót és a rosszat, az igazságot és a hazugságot, mert ha nem tesszük, továbbra is minden összemosódik és elmaszatolódik Magyarhonban (s marad a kádárizmus).
3. Politikailag is hasznos lépésről lenne szó: a nemzeti, konzervatív tábor elsöprően nagy része erősen hiányolja a lusztrációt. Ha megtörténne, e tábor megnyugodna és megkönnyebbülne. Ráadásul a baloldal nem tudná a továbbiakban azzal gúnyolni a nemzeti oldalt, hogy »lám-lám, ők is (!) ugyanolyan képmutatóak, mint mi, ők sem morális alapon állnak, mint mi, akkor meg miről beszélnek?« Vagyis: mérhető politikai előnyöket hozna a lusztrációs törvény elfogadása.
És végül: nem lehet mindent pragmatikusan nézni. Erkölcsi alapok nélkül lehet ugyan élni, de szerintem nem érdemes.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az 1967-es hatalomra jutásával Ceaușescu megkezdte hosszú és félelmetes uralmát, amely 1989-ig tartott.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
A donyecki bányász, Alekszej Sztahanov Sztálin halála után már nem volt fontos. .
Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Nem ellenzékellenes narratívát képviselünk többen az ÖT-ben, hanem ellenzékkritikusat.
