Kell-e vagy sem pótlólagos lusztráció?

„És most arról, hogy mi szól a lusztráció törvénybe foglalása mellett:

1. Jogilag a lusztráció egyenesen és logikusan következik az új alaptörvényünk szövegéből és főleg szelleméből, amelynek preambuluma így fogalmaz: »Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.« Ha jól értem az alaptörvényt, nincs elévülés a kommunizmus alatti bűnökre.

2. Erkölcsileg nem tehetünk mást, mint hogy elválasztjuk egymástól a jót és a rosszat, az igazságot és a hazugságot, mert ha nem tesszük, továbbra is minden összemosódik és elmaszatolódik Magyarhonban (s marad a kádárizmus).

3. Politikailag is hasznos lépésről lenne szó: a nemzeti, konzervatív tábor elsöprően nagy része erősen hiányolja a lusztrációt. Ha megtörténne, e tábor megnyugodna és megkönnyebbülne. Ráadásul a baloldal nem tudná a továbbiakban azzal gúnyolni a nemzeti oldalt, hogy »lám-lám, ők is (!) ugyanolyan képmutatóak, mint mi, ők sem morális alapon állnak, mint mi, akkor meg miről beszélnek?« Vagyis: mérhető politikai előnyöket hozna a lusztrációs törvény elfogadása.

És végül: nem lehet mindent pragmatikusan nézni. Erkölcsi alapok nélkül lehet ugyan élni, de szerintem nem érdemes.”