„Lesz-e, aki kitermeli a következő, jóval kényelmesebb generáció nyugdíját? Milyen öregkor vár azokra, akik 10, 20 vagy 30 év múlva kezdenék el a megérdemelt pihenést? Van ugyanis egy egyre növekvő társadalmi réteg, amely nem ismerte meg a munka ízét. Generációk nőnek fel náluk úgy, hogy nem látják munkába menni a szüleiket. A másik oldalon pedig a legtehetségesebb, legszorgalmasabb fiataljaink igen jelentős része külföldön keres és talál munkát.
Kézenfekvő a kérdés: képesek lesznek bennünket eltartani az itthon maradottak? A kilátások egyáltalán nem kecsegtetők. A lakosság közel fele úgy véli, nem, nem kap majd annyi nyugdíjat, amennyi elegendő a megélhetéshez. Még a közepes és a magas jövedelműek is aggódnak a nyugdíjaséveik miatt. Bizonytalanok, hogy lesz-e pénzük a megfelelő egészségügyi kiadásokra. Nem folytatom a sort és nem részletezem a jelenlegi nyugdíjrendszer hibáit. Egyértelmű, hogy Magyarországon az időskori létbizonytalanság kezelése egyre sürgetőbb feladat. Így hát őszintén mondom: Sári néni még igazán szerencsés.”