Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
A cigánybűnözés mint fogalom használata most lesz igazán szórakoztató. Eddig ugyanis a felállás az volt: az egyik kimondta, tehát rasszista, cigánygyűlölő, kirekesztő, a másik elhallgatta, tehát toleráns, nyugati, nyitott, felvilágosult.
„A cigánybűnözés mint fogalom használata most lesz igazán szórakoztató. Eddig ugyanis a felállás az volt: az egyik kimondta, tehát rasszista, cigánygyűlölő, kirekesztő, a másik elhallgatta, tehát toleráns, nyugati, nyitott, felvilágosult. Pofonegyszerű volt a közbeszéd, túl sokat nem kellett rajta agyalnia senkinek, mindenki megtalálta a helyét a nagy egészben.
Persze attól, hogy a DK most széttrollkodja a baloldal megdönthetetlennek hitt bástyáit, még szemernyivel sem lesz hitelesebb, ellenben roppantul szórakoztató látni azt az értetlenkedéssel vegyes viszolygást, ami odaát épp csak elkezdett kibontakozni.
Nyilván sok minden nem fog változni. A baloldal most belesüllyed egy kifejezés körüli végnélküli értelmetlen álvitába, Heller Ágnesék talán már körmölik a mindenkori ötven értelmiségi által aláírt petíciót, talán még Eörsi is elhatárolódik jövő héten a meggondolatlan gondolataitól. Valakik továbbra is gyártják majd jó pénzért a semmit nem érő tanulmányokat, valaki más pedig továbbra is viszi a napos csibéket vacsorára. És néhány valóban előremutató helyi kezdeményezés kivételével egyszerűen nem történik semmi, csak a folyamatos mellébeszélés.”