„A TASZ szerint a bíróság a gyülekezési jog sérelmével hozta meg a döntését, amikor helybenhagyta a rendőrségi tiltást. A végzés indoklásából ugyanis az következne, hogy azokban az esetekben, amikor a gyülekezési törvény a bíróságok vagy a népképviseleti szervek működésének súlyos megzavarása esetére lehetővé teszi a rendőrség számára egy tüntetés megtartásának előzetes megtiltását, akkor a rendőrség egyedül az érintett bíróság vagy népképviseleti szerv képviselőjének a nyilatkozatára hagyatkozhatna. Ez pedig azt jelentené, hogy a tiltásról szóló döntést tartalmilag nem a rendőrség hozná meg a körülmények teljes feltérképezése eredményeképpen, hanem az érintett szerv képviselője: a parlament előtti tiltakozások esetében például Kövér László házelnök, vagy mint jelen esetben, a bíróság elnökhelyettese. Annak ellenére, hogy a politikai rendezvények előzetes tiltásával kapcsolatban a törvény kizárólagos hatáskört és felelősséget telepít a rendőrségre, a mai bírósági végzés értelmében mentesülhetne feladatainak, a körülmények teljes körű feltérképezésének és a szervezővel való egyeztetés kötelezettségének teljesítése alól akkor, ha az érintett véleményét kikéri, és az úgy nyilatkozik, hogy a tiltási ok fennáll.
A devizahiteles tüntetések szervezőjének képviselőjeként a TASZ alkotmányjogi panasszal él a bíróság mai végzése ellen, és párhuzamosan az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárását is kezdeményezi annak érdekében, hogy a gyülekezési jog ne legyen kiüresíthető azokban az esetekben, amikor a tüntetők pont a döntéshozókat akarják szembesíteni a véleményükkel.”