A magyar bor ismeretlen, követhetetlen, rossz

2014. május 21. 22:00

Magyarország a világ bortermelésének kevesebb mint egy százalékát adja, és higgyék el nekem: ez a termés nem tartozik a legjobb egy százalék közé, írja a vezető lengyel borszakíró. A VS.hu vitát indított a magyar borok világhíréről, innen szemlézünk.

2014. május 21. 22:00
Wojciech Bońkowski
VS

„Ma a bor világpiacán négy dolog kell a sikerhez: ár-érték-arány (az olcsó boroknak ugyanúgy megvan a piacuk, mint a drágáknak); identitás (legyen miről felismerni az adott bort); egy jó sztori (ezt hívhatjuk kommunikációnak, PR-nak, bár a bor esetében ez mindig több ennél); és egy bejáratott, erős márkanév. Ennyi. Ja, és még annyi, hogy Magyarország borai e négy kritérium közül egyet sem teljesítenek.

Nézzük rögtön a negyedik elemet, az erős márkanevet! Magyarországon (de egész Kelet-Közép-Európában) nincs egyetlen egy top bortermelő cég sem, amely valamilyen erős márkanévvel lenne jelen a nemzetközi piacon. Ez pedig azt jelenti, hogy még ha meg is lenne az első három feltétel (ár-érték-arány, identitás, PR), akkor is csak az egyéb kategóriában tudnának a magyar borok a világpiacon versenyezni. A két nagy magyar bortermelő háznak, a Törleynek és a Tokaj Kereskedőháznak nem sikerült a hazai piacon túlnyúlni, és nem hogy a világban, de a szomszédos országokban sem mond már semmit e két márkanév. A többi kisebb borászatok pedig, akár jók, akár nem, pusztán a méretük miatt nem tudnak megjelenni a világpiacon. Takler, Gere, St. Andrea nem hasonlíthatóak egy Gaja-hoz, egy Torres-hez.

Magyarország borainak tehát semmi esélyük a jelenlegi adottságok mellett a világpiacon. Magyarország azonban még azt is elmulasztotta, hogy a regionális piacra betörjön. Chablis, Chianti vagy Rioja – ezek mind ismert nevek a világ borfogyasztói előtt.

Főleg a történelmi hagyományok okán tudtak sikeresek lenni, de persze kellett hozzá jó marketing is, amely e történelmi hagyományokat ügyesen eladja, elmeséli. Magyarországnak meglett volna az esélye, hogy például az egri bikavérrel felzárkózzék e csoporthoz – de ehelyett az egri bikavérből egy kelet-európai piacra szánt, olcsó, rossz bor lett. Ezt hívják marketing hara-kirinek talán. A többi bortermelő tájegységnek, legyen az akár Villány vagy Szekszárd, pedig eleve nincs esélye felzárkózni, mert Magyarországon kívül ember nem tud róluk.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek

 
 
 
 

Ezek is érdekelhetik