Ez nem „cserbenhagyásos evangelizáció” – interjú a Ferenc pápa nevét viselő kávézó alapítóival
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
Ezer pedofil papot rúgott ki a Vatikán. Kár, hogy a pártfogójukat, II. János Pált épp most avatta szentté.
„Végtelenül ciki egy olyan szervezethez tartozni, amely a világ legundorítóbb bűnözőit rejtegeti, és mindent megtesz, hogy azok megússzák a büntetést. Ferenc, úgy néz ki, azon dolgozik, hogy az egyház ne ilyen szervezet legyen.
Viszont van a pápa mosolygós portréján némi légyszar. Emlékszünk, mi történt egy hete? Akkor avatták szentté II. János Pált. Azt a pápát, aki ezeket a bűnöket lazán az utódaira hagyta. Állítólag csodákat tett, mármint II. János Pál, halála után; ez kell a szentté avatáshoz tudniillik, legalább két darab hivatalosan igazolt csoda. Kiszállnak a helyszínelők, körbekerítik a területet, kihallgatják a tanúkat, és az jött ki, hogy a világon más magyarázat nincsen, hanem tényleg az elhunyt pápa gyógyította meg a szóban forgó beteget. Így tehát a szentté avatás akadálya elhárult. Logikus és életszerű.
Meggyógyíthatott volna egyet-kettőt azokból a gyerekekből, akiknek szenvedését szótlanul tűrte, sőt elősegítette. Kiszálltak volna a helyszínelők, körbekerítés, kihallgatás. Évtizedekig rémálmai voltak, papot még fényképen se akart látni, és egyszer csak nem fájt többé. És már nem haragudott II. János Pálra, aki életében nem tett semmit, sőt az se zavarta, hogy konkrét gyerekháremet szervez a kádere Mexikóban. Hidegháborús hadvezér volt, aki szemet hunyt a légiósai atrocitásai felett. Háborús bűnös.”