Ft
Ft
24°C
14°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 17.
szerda
Na kié Erdély?
2014. május 05. 15:50
1914-ig az erdélyi nemzeti mozgalomnak nem a Romániával egyesülés volt a célja, mert nem is lehetett célja a Romániával egyesülés.
2014. május 05. 15:50
„Szintén az első világháborúról szóló könyvében írja, hogy az erdélyi népszavazás nem felelne meg napjaink demokratikus elveinek. Tudná árnyalni ezt a kijelentést?
Ezt nem mondtam ilyen durván, mint ön. Az első világháború végén meghirdették a nemzetek önrendelkezési jogát, a nemzetállamok létrehozását a volt birodalmak, Ausztria-Magyarország és bizonyos mértékig Oroszország romjain. Népszavazásokat csak nagyon kevés helyen tartottak, ahol a lakossági keveredés nagyon nagy volt és egyetlen népességnek sem volt vitathatatlan többsége.
Kevés népszavazás volt. Általában a kérdéses területeket a többségi népességnek adták oda. Erdélyben egyértelmű, hogy a románok voltak többségben, de a többiek sem voltak kevesen. Tehát a románok 50 és valamennyi százalékot jelentettek, a többiek 40 és valamennyi százalékot. De a többség mindenképpen román volt.
Amit a népszavazás elmaradásáról mondtam, az más területekre is érvényes, nemcsak Erdélyre. A gyulafehérvári nagygyűlés a román képviselők összejövetele volt. Tehát az 50 és valamennyi százaléknyi erdélyi román mondott véleményt, a magyarokkal, a németekkel és a többiekkel nem konzultáltak. Mint mondtam, még ha lett is volna népszavazás, az eredmény biztosan nem lett volna olyan egyhangú, mint Gyulafehérváron volt, de úgy is a románok javára szólt volna és Erdély ilyen körülmények között egyesülhetett volna Romániával. Ezt a magyarázatot adtam, hogy őszintén beszéljünk. Nincs értelme azt mondanunk, hogy az népszavazás volt, amikor nem volt népszavazás. Másrészről nyilvánvaló volt, hogy a nemzetállamok létrejötte közepette nincs más megoldás, mint Erdély egyesülése Romániával.
A románok ezt fejezték ki Gyulafehérváron, a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlésen, ez nem vitás. De én azt mondtam, hogy 1914-ig az erdélyi nemzeti mozgalomnak nem a Romániával egyesülés volt a célja, mert nem is lehetett célja a Romániával egyesülés. Az erdélyi románok nemzeti mozgalma a XVIII. században kezdődik, az erdélyiek adják meg a jelet a románok nemzeti mozgalmára.
Márpedig azt hiszem, senki sem fogja azt állítani, hogy a XVIII. században a Romániával való egyesülést akarták, már csak azért sem, mert Románia nem létezett. Létezett a két fejedelemség, némiképp szerencsétlen helyzetben, oszmán uralom alatt. A Romániával való egyesülés kérdése Románia létrehozása, 1859, de főleg 1877, a függetlenség megszerzése, a királyság 1883 kikiáltása után került szóba.
De a nemzeti mozgalom céljai az első világháborúig az ausztria-magyarországi románok jogegyenlőségének elérése, vagy Erdély autonómiája, vagy a teljes jogegyenlőség voltak, autonómiával vagy anélkül. Konkrétan, az Erdéllyel való egyesülés kérdése 1914-ben merült fel, amikor valóban készültek ilyen tervek. Addig ez egy álom lehetett, hogy is mondjam, egy közelebbi, vagy távolabbi álom. Konkrétan, az erdélyi románok nemzeti mozgalmának az első világháborúig ez a cél nem szerepelhetett a programjában, a mozgalom taktikájában és stratégiájában sem.
A könyvében szereplő történelmi értelmezés bizonyos vitákat váltott ki és egyesek azt mondják, nem kellene feltennünk azt a kérdést, hogy kié Erdély.
De ki kérdezi azt, hogy kié Erdély? Senkiben sincs semmilyen kétség. Természetesen, Erdély Romániáé. Azt hiszem, a történelemről kevésbé görcsösen, nyugodtabban kellene beszélnünk, túlzások és mindenféle történelmi mítoszok felhasználása nélkül egy olyan jog alátámasztására, melyekkel nyilvánvalóan amúgy is rendelkezünk. Hogy is mondjam, Erdélyben ma csaknem 80 százalék román és 20 százalék magyar él. Ki képzelheti azt, hogy Erdély nem döntő módon román, hogy az nem Romániáé és hogy nem fog továbbra is Romániához tartozni? Ez a kérdés nem vetődik fel.”
Jó lett volna, ha a zsírleszívás egy kis felelősségérzet-feltöltéssel is járt volna
Nem tudom, hogy ebben az országban mikor mászkáltak utoljára politikusok nyilvános rendezvényen fegyverrel az oldalukon.
Haza és haladás – 200 éves a reformkor
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
Aki Palesztinát védi, Izraelt védi
A Macron-párti francia európai képviselő szerint Palesztina nemzetközi elismerése és Izrael léte nem lehet alku tárgya. Csak a kétállami megoldás jöhet szóba, ez Európa érdeke is.
Néhány szó a fideszességemről
Noha írtam róla számtalanszor, és nincs olyan momentuma, amelyik ne lenne ismert, mostanában mégis többször gondoltam rá, hogy írni kéne róla.
Hat ország jutott EU-s forrásokhoz, az egyik Magyarország – hivatalos
A tavaszi veszteségeket kompenzálják.
Nem elírás: az Arsenal győzelme után Szoboszlait méltatja az angol sajtó
Sport
Ismét felelevenítették a szabadrúgásgólját.
Most érkezett: lövöldözés volt Bécsben, ketten meghaltak
Nagy rendőrségi művelet indult kedden este Bécs Leopoldstadt nevű kerületében.
Összesen 38 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Mich
2014. május 06. 10:16
Ez a román természetes "hazabeszél"... s közben játszadozik a szavakkal, föleg "Erdéllyel"...
1. Erdély mint ország 1918-ban természetesen nem létezett
2. mint Magyarországon belüli politikai egység sem (vagy csak halványan)
3. a románok azt (tehát MINDENT) elvittek, amit a "győztes szövetségesek" megengedtek nekik...
4. jócskán a történelmi Erdélyen túl is
5. tehát a gyulafehérvári román gyűlésre hivatkozni badarság (ami természetesen egy törvénytelen cirkusz volt, idegen megszállás alatt)
6. és persze egyáltalán nem törődtek azzal, melyik nemzetiség volt többségben egy területen
7. a Romániához csatolt részeken NEM volt egyetlen nemzetiségnek sem többsége, még ha a románok voltak is a legtöbben
8. és a határ mentén is sok magyarlakta vidéket/települést Romániához csatoltak
9. a döntő az Antant bekerítési stratégiája volt (aminek keretében rátették a kezüket a mostani határ túloldalán futó vasúti kör-gyűrűre...)
10. és igen, Erdély (és a Részek) Romániához tartozik ma - egy régi európai ország és a magyar nemzet ellen elkövetett szörnyű tett következtében, ahol éppen a nemzetek önrendelkezési jogát (amire hivatkoztak) sértették meg.
Válasz erre
3
3
Ellensúly
2014. május 06. 07:51
A románok előszeretettel emlegetik, hogy az első világháború idejére többségbe kerültek Erdélyben. Azt elfelejtik mondani, hogy azért, mert a magyarok befogadták őket.
Úgy kerültek többségbe, ahogy a hispánok az USA számos helyén – például a New Jersey állambeli Doverben, illetve Texas, Florida és Kalifornia rengeteg településén –, vagy ahogy az arabok napjainkban Marseille-ben.
Válasz erre
6
1
bsandor
2014. május 05. 18:31
valahogy ezt a szar balliberális demokráciát rossznak találom,nem talál fajtámhoz
Válasz erre
4
13
bsandor
2014. május 05. 18:13
a románok szerint a dákoké,szerintem azoké akik itt élnek ...ha valaki tud taljánul érdemes lenne megnézni az olaszok történelemszemléletét,minden román barátom begerjed ha megmutatom
Válasz erre
2
7