Mindezidáig a második világháború utáni európai status quot az egykori antifasiszta koalíció angolszász tagjai egy alkalommal alakították át.
„Mindezidáig a második világháború utáni európai status quot az egykori antifasiszta koalíció angolszász tagjai egy alkalommal alakították át. Méghozzá látszatra az egykori tengelyhatalmak érdekei szerint: a német újraegyesítés és a balkáni háborúk során, a rendszerváltások pillanatában, 1990-ben. (…)
Ukrajna a 2000-es évektől célpontja annak a nyugati kísérletnek, amely a rendszerváltás új status quojának kiterjesztését, vagyis az egykori szovjet érdekszférák megszerzését célozza. Ekkor a színes forradalmak nagyon hasonló forgatókönyvei alapján buktatják meg Milosevicet Szerbiában, Grúziában hatalomra juttatják Szakaasvilit, Ukrajnában pedig Juscsenkot. Ukrajnában azonban, a kulturális megosztottság, az orosz függés és a korábban Amerika-barát politikusok sikeres orosz korrumpálása (Timosenko) átmenetileg megállítja ezt a folyamatot...
Egészen 2014-ig, Janukovics elüldözéséig. Orosz szempontból ez egy etnikailag, gazdaságilag és történelmileg is befolyási övezetnek számító terület elveszítésének rémképe. Ezt Oroszország az ott élő orosz népesség mellett fekete-tengeri érdekeltsége és második világháborús tapasztalatai (e miatt a térség miatt vívják Sztálingrádot és Kurszkot), a Don menti ipar és ásványvagyon, a kaukázusi olaj stb. miatt sem hagyja. Ennek is köszönhető az a pattanásig feszült helyzet a Krímben, aminek nem nagyon látszik megnyugtató megoldása. (…)
Ha közelebbről megnézzük, az ukrán esetben is a német megszállás idejéből ismerős minták ismétlődnek (a nemzetiszocializmusnak a Szovjetunió nemzetiségeivel szembeni ellentmondásos politikájának történetébe most ne menjünk bele). A Janukovics elüldözésével szót kapó ukrán új-nacionalizmus – egyéb nem lévén - a banderista hagyományra építi nacionalizmusát, „szovjet” és oroszellenességét.”
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Kijev hajlandó lehet kompromisszumot kötni a Donbasz régió területének kérdésében, amelyet Moszkva teljes ellenőrzés alá szeretne vonni.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
„Moszkva és Washington álláspontja az ukrajnai konfliktus rendezését illetően jelentős hasonlóságot mutat” – állapította meg az orosz külügyminiszter-helyettes.
Időközben az is egyértelművé vált, hogy a magyarok nem gyűlölik Oroszországot, ami egyedülálló Európában. Mutatjuk július hónap legolvasottabb Mandiner-cikkeit.
Hónapokig tartó titkolózás után lehullt a lepel: az ukrán elnök bemutatta a dokumentumot, ami lezárhatja a háborút.
Steinmeier elmondta, bár az emberek karácsonykor leginkább családi kötelékeiket és barátságaikat ápolják, a támogatás és a szolidaritás, „nem csupán a földrajzilag közel lévőknek jár”.
Kijev hajlandó lehet kompromisszumot kötni a Donbasz régió területének kérdésében, amelyet Moszkva teljes ellenőrzés alá szeretne vonni.
Azért mindennek van határa.
