„Szerintem viszont semmi ünnepelnivaló nincs azon, ha korán kell kelni, ha megizzadunk, vagy elfáradunk, ha idegeskedünk valamin, amit nem is szeretünk, hogy aztán potom összegeket ihassunk el a kocsmában azon keseregve, hogy milyen potom összegeket ihatunk el a kocsmában, cserébe a sok munkáért. Van ennek értelme? Nincs. A munka ünnepe ilyenformán nem más, mint a kommunizmus perverz ideológiájának kvintesszenciája! Olyan dolgot kell ünnepelni, amit mindenki utál. Mint például Rákosit. Vagy Kádárt. Vagy a Neoton Famíliát.
Ezer más dolog van, amit ünnepelni lehetne a munka helyett. Ott van például a krémes a Gerbeaudból, vagy a fröccs szezon közeledte, az új Function-One hangfalak, Palvin Barbara szinglivé válása, és a többi. Erre mi mit ünneplünk? A munkát! Az irodai asztalokat, a számítógépet, a kimutatásokat, a Microsoft Office-t, a talicskát, a létrát meg a koránkelést.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a kommunizmus szelleme még mindig kísért a társadalomban, ami egy modern és európai demokráciában elfogadhatatlan. Épp ezért együnk ma egy krémest, tökéletes nyugalomban fogyasszuk el, s ha befejeztük, mindannyian hangosan kiáltsuk egyszerre: VESSZEN MINDEN MARADÉKA!!!44”