Jó időre be fogom fejezni az ellenzék-bashinget, vannak annál fontosabb dolgok is az életben és a közéletben. De amit az elmúlt néhány napban és órában az ellenzék politikusai és véleményvezérei csináltak, az azért súlyos.
Kálmán Olga Schiffer Andráson kívánta levezetni az összegyülemlett feszültséget.
Vágó István nagyon haragszik azokra az ellenzéki közírókra, akik rég megmondták, hogy az összefogás zsákutca lesz.
Forog a világ az Együtt-PM − ha most épp így hívják az összefogáson belüli összefogást (ha az most még létezik egyáltalán) − körül is. Szigetvári Viktor közölte, hogy nem engedhetnek elveikből és önállóságukból, nem kötnek kompromisszumot a frakcióalakításért. Elvhűség esemény után.
Bajnai Gordon ma arról beszélt: parlamenti mandátumát ugyan átveszi, de aztán átadja helyét egy Együtt-PM-es képviselőtársának. Bár hogy az ki lesz, még nem tudni. Arról is szót ejtett: még nem döntöttek arról, hogy EP-listavezető lesz-e, de Brüsszelbe sem akar kimenni. És: szerinte a politika fókusza a parlamenten kívülre fog kerülni, ezzel indokolja tervezett visszalépését. Pártszervezés, terepmunka − esemény után. A PM vezetősége vállalta a vereség következményét és lemond. Igaz, nem tudni, akkor ki marad ezután a PM-ben, ki veszi át a lemondott vezetők helyét. Azt viszont jó előre közölték, hogy nem fogják a szocialista Horváth Csaba esetleges főpolgármester-jelöltségét támogatni.
Rotorként pörög Fodor Gábor. Miután teljes kudarcot vallott a teljes balos összefogás a választáson, és miután sorra mindenki elmondta és fogadkozott, hogy az EP-választáson mindenki külön méretteti meg magát, kiállt és elmondta: közös lista kell. Többek között azért, mert neki nincs pénze az EP-kampányra.
Nem sokkal később − kiváló javaslatunkat sajnos nem megfogadva − már arról beszélt: mégse indul el a Magyar Liberális Párt az EP-választáson. Többek között azért, mert nincs pénze a kampányra.
És itt még nincs vége a Fodor-keringőnek. Brazil szappanoperák szerelmi háromszögét idézte az az eseménysor, ami azután indult, hogy kiderült: az Együtt-PM-nek és a DK-nak is négy képviselője lesz a parlamentben, miközben öt kell a frakcióalakításhoz, Fodor pedig egyedül ül a parlamentben. Fodor előbb azt közölte: egyelőre sem az Együtt-PM-mel, sem a DK-val nem tárgyalt. Az Együtt-PM az elveiket emlegetve úgy reagált: inkább vállalják a frakció nélküli, független képviselői létet. A DK-tól viszont Fodor akart elhatárolódni, hiszen ma azt dobta be: a Magyar Liberális Párt szerdán hivatalosan felkérést kapott a Demokratikus Koalíciótól arra, hogy Fodor csatlakozzon a frakciójukhoz, de a Liberálisok ügyvivő testülete az ajánlatot nem tartja elfogadhatónak. Erre a Gyurcsány-párt azt közölte: a DK nem kérte fel Fodort, a Liberálisok elnökét, hogy csatlakozzon hozzájuk.
Mesterházy Attila eközben meghúzza magát, Facebook-oldalán többek között Orbán-kritikus külföldi cikkeket oszt meg. Gyurcsány Ferenc persze pörög: hétvégén jön a DK EP-kampánynyitója, a volt kormányfő aztán tovább törtethet a baloldali vezéri szerep felé. Gyurcsány lesz újra a kemény, Fodor pedig a szoft troll a baloldal számára.
Mindez alig két nap alatt történt a választás után. Kérdés: mi történt volna akkor, ha véletlenül megnyerik a választást, és tényleges, súlyos következményekkel járó kérdésekről kellett volna egyeztetni? Fékekre, ellensúlyokra szükség van, erős és hiteles ellenzékre is, minden időben. De ha ez a kompánia megnyerte volna a választást, talán még a kormányalakítás sem jött volna össze. Nem beszélve arról, hogy a Fidesz által hátrahagyott NER-csápok és maga az erős ellenzéki Fidesz konkrétan Krakenként húzták volna le egy lendülettel a kormányra készülő ellenzék hajóit. De talán elég lett volna egy kávé kérése, és az ellenzék (és annak megannyi közírója, véleményvezére) egymást húzta volna le, száz kicsi Krakenként a mélybe. Most is ez történik, csak vereség után.
Hosszú lesz az újabb négy év ellenzékben a baloldalnak.
