„Nektek, kárpátaljai magyaroknak melyik forgatókönyv lenne a legmegfelelőbb? Ha szakadna az ország vagy, ha egybemaradna? Elképzelhetőnek tartod, hogy az ország keleti felében az oroszajkú lakosság Oroszországhoz szívesebben tartozna?
Ukrajna egy mesterségesen létrehozott állam, nem rendelkezik történelemmel, tradíciókkal. Krím volt az utolsó terület, amit a mai ország területéhez csatoltak. A tatár lakosságot kitelepítették és elsősorban oroszokat telepítettek a helyükre. Ukrajna abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy a nyugati területeken ukrán lakosság él, míg a keleti, illetve déli területeken orosz. Amíg a nyugati területeken élők teljes egészében elutasítják az orosz fennhatóságot, a keleti megyékben élő orosz lakosság egy része nem tartja elképzelhetetlennek, hogy ezek a területek visszacsatlakozzanak Oroszországhoz. És van egy jelentékeny népesség, aki nem utasítja el egyik oldalt sem. A Janukovics elleni tüntetések nem elsősorban arról szólnak, hogy uniósok leszünk-e vagy sem. A kormányzás erőszakossága és a vilniusi szerződéstől való visszatáncolás csak utolsó lökést adtak az eseményeknek. A demonstrációk inkább rendszerellenes tüntetések. A hatalom ellen, a korrupció, és a borzasztó közállapotok ellen. A magyar közösség üdvözöl minden olyan kezdeményezést, ami az ország közállapotait normalizálni szeretné. A magyarság örül, hogy az ukrán társadalom felismerte, hogy változtatni kell az országon. Mindenképpen partner szeretne lenni, és azt szeretné, ha európai értelemben vett jogállamot építenének Ukrajnában, ahol a kisebbségek jogai biztosítva vannak. A magyarság mindenféleképpen ezeknek az erőknek szurkol. Az viszont még kétséges, hogy ki tudja ezt megteremteni.
Szóval azt mondod az elmúlt 23 év közállapotai ellen robbantak ki a tünetesek?
Amikor Ukrajna kivált a Szovjetunióból komoly gazdasági potenciállal rendelkezett, 52 milliós népességgel, atomfegyverekkel. A függetlenné válás együtt járt a gazdasági mélyrepüléssel. A virágzó szocialista nagyvállalatok tönkrementek, megváltoztak a tulajdoniszonyok, a korrupció és a feketegazdaság nagyon nagy méreteket öltött. Megközelítőleg 60 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye a 90-es években. A mai napig nem sikerült elérni, hogy az ukrán gazdaság kitermelje a szociális rendszer és az államapparátus fenntartásához szükséges pénzeket. Az ország nyugati és orosz pénzügyi segítséggel képes finanszírozni önmagát. Voltak próbálkozások az elmúlt években arra, hogy európai értelembe vett demokráciát hozzanak létre, és jó irányba változtassanak az ország helyzetén. Ilyen volt például a narancsos forradalom akkor úgy látszott, hogy győzni fog a demokrácia.