In memoriam Magyar Köztársaság

2014. március 20. 16:39

Csodálatos kaland részesei lehettünk négy hosszú éven át. Elvették a nyugdíjainkat, és döbbent egységbe merevedtünk. Lebontották az Alkotmány falát, ünnepeltünk.

2014. március 20. 16:39
Buják Attila
Amerikai Népszava

Csodálatos kaland részesei lehettünk négy hosszú éven át. Elvették a nyugdíjainkat, és döbbent egységbe merevedtünk. Lebontották az Alkotmány falát, ünnepeltünk. Szemétre dobták a rokkant bányászokat, meg se nyekkentünk. Kicsavarták kezünkből a szabad választás és képviselet fegyverét és csöndesen szenderegtünk. Elvették tőlünk a szabad iskolát, a köznevelés statutumát, szó nélkül tovább mentünk. Megfojtották a szabad sajtót. Bambán a képernyőkre meredtünk Tartományurak ültek városainkba. falvainkba. És ünnepeltünk.

Csodálatos dolog az egység. Valóban jogos volt a kérdés, amit az elüldözött magyar író indulatos, bántó formában fölvetett: kell nekünk a szabadság? Ilyenek vagyunk? Akartuk mi ezt?

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 59 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
dick52
2014. március 21. 08:19
Hát téged meg mi lelt, lelkem?
vigyor
2014. március 21. 07:09
Biztos bennem van a hiba, de ennyi nyálas, szentimentális giccset rég olvastam egy publicisztikában...
nyugalmazott tanár
2014. március 21. 06:59
" Elvették a nyugdíjainkat, " Speciel nekem még reálértéken is emelkedett a nyugdíjam, mint mindenki másnak. Ha a szocialista köztársaságotokat temetitek, annak csak örülni tudok. A társadalom döntő többségével együtt. Szívesen lökök nektek egy szál vörös szegfűt is a sírra!
imres
2014. március 21. 06:06
Azt hiszem, Buják elvtársnak évtizedekre meglesz a kedvenc témája.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!