Keresztény vállalkozónak lenni: tanúságtétel

2014. február 19. 19:02

Ott, ahol a pénz és a gazdaság talán túl sok mindent irányít, és emiatt a piacgazdaságból sokan csak a „vadkapitalizmus" rémével találkoznak, nagyon fontos szerep jut a keresztény vállalkozóknak: ők tudják megmutatni, hogy más módon is lehet a gazdaságot művelni.

2014. február 19. 19:02
Veres András
Érme Háló

Ez az interjú a keresztény vállalkozókat, cégvezetőket tömörítő ÉrMe Üzleti Hálózat honlapján jelenik meg, ezért szeretném olyan témakör felé terelni a beszélgetést, aminek a mi szempontunkból lehet különös jelentősége. Püspök úr szerint a keresztény vállalkozóknak, cégvezetőknek van valamilyen különleges küldetésük a mai világban?

 Ma, amikor a társadalom nagy része eltávolodott Istentől és az Egyháztól, mindenkinek rendkívüli küldetése van, aki kitart a kereszténysége mellett. Ott, ahol a pénz és a gazdaság talán túl sok mindent irányít, és emiatt a piacgazdaságból sokan csak a »vadkapitalizmus« rémével találkoznak, nagyon fontos szerep jut a keresztény vállalkozóknak: ők tudják megmutatni, hogy más módon is lehet a gazdaságot művelni. Úgy, hogy a másik emberben partnert lát, hogy felelősséggel tartozik iránta. Természetes, hogy a keresztények is a vállalkozásuk eredményességére törekednek, jövedelemhez, megélhetéshez akarnak jutni. De a pénz és a tisztesség nem áll ellentétben egymással, és a keresztény vállalkozók példát tudnak mutatni abban, hogy hogyan kell ennek szellemében dolgozni. Emellett fontosnak tartom azt is, hogy a keresztény vállalkozónak a munkájában nemcsak önmagát kell képviselnie, hanem az Egyházat is, amelynek a tagja. Ma, amikor az egyházellenesség igen erőteljesen megnyilvánul – akár néhány politikai szereplő részéről is – nagy szükség van ilyen tanúságtételre.
 
Vagyis amikor egyesek szinte már az Egyház működésének létjogosultságát is megkérdőjelezik, egyértelművé kell tennünk, hogy vannak, akik készek kiállni az értékeikért, és ehhez megfelelő erővel, befolyással is rendelkeznek?
 
azt kell megmutatni, hogy az Egyház, mint közösség, megkerülhetetlen társadalmi erő. Amelyik nem hatalmat akar, hanem az a célja, hogy előremozdítsa a társadalom valódi fejlődését és megkülönböztetés nélkül szolgálja minden ember javát.
 
Ha azt a kérdést tenném fel, hogy mit tehetnek a keresztény vállalkozók az Egyházért, akkor erre az előbbiekben talán már választ is kaptam. De ugyanígy felvethető az is: mit tehet az Egyház a keresztény vállalkozókért?
 
Valóban beszélhetünk ilyen kétoldalú felelősségről, és ezt abban kapcsolhatjuk össze, hogy az Egyházról mint világi közösségről is beszélünk. Ennek a közösségnek materiális igényei is vannak: szüksége van épületekre, marketingszolgáltatásokra és még sorolhatnám. Kézenfekvő, hogy ezeket a szükségleteket lehetőleg keresztény vállalkozók által előállított termékekkel és szolgáltatásokkal elégítsük ki. Ennek a kölcsönös bizalom lehet az alapja: az adott közösség – mondjuk egy plébánia – tudja, hogy a keresztény szakemberben meg lehet bízni, be fogja tartani a határidőt, jó minőségben fog dolgozni, és ugyanígy a vállalkozó is bízhat abban, hogy meg fogja kapni a munkája ellenértékét. Az így kialakuló »bizalom szigetei« túlterjedhetnek az Egyház keretein, és segíthetnek szélesebb körben közösséggé formálni a társadalmat. A problémák jelentős része éppen abból adódik, hogy a rossz tapasztalatok, a bizalom meggyengülése miatt romlottak a társadalmi együttműködés esélyei. A keresztény vállalkozók és az Egyház példát mutathatnak, hogy miképpen lehet a bizalmi hálót újjáépíteni.”
 
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 19 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
koronaszepe
2014. április 27. 00:05
http://magyarnarancs.hu/belpol/a_pecsi_puspok_lemondasanak_hattere_-_roma_messze_van-75389 Egy keresztény vállalkozó portréja . Olykor olyan érzése van az embernek, hogy az egyházak ténykedése csak felesleges akadályokat gördít az istenkereső ember elé. Hogy közéjük/közénk állnak .
Zokni
2014. február 27. 21:21
"...elég, ha az idegen anyanyelvűektől a felsőfokú magyar nyelvvizsgához megkövetelt anyaghoz igazodik..." - írja. De az messze nem elég, ismerve az idegen nyelven beszélők gyarlóságait, gyengeségeit, gondolom a fordított eset is hasonló. De ismerek idegen anyanyelvű, de magyarul nagyon jól beszélőt is, akit ettől még nehezen lehetne eladni született magyarként - a megszólalása után... Mindenesetre vigyázok rá, bár már az imént is elengedtem egy hsz-t, és már későn vettem észre ugyanezt a hibát. Egyébként - talán nem véletlenül - elvből helyesírási hibára csak akkor ugrom, ha valami aktuális poén jut róla eszembe...
kgyula
2014. február 26. 15:33
"Más anyanyelvre váltok: a dakotára." Az is megoldás lehet. De szerintem elég, ha az idegen anyanyelvűektől a felsőfokú magyar nyelvvizsgához megkövetelt anyaghoz igazodik. :)
Zokni
2014. február 26. 14:30
"Neki nem adni kell a tizedet, hanem adnia... :)" javít ki. Tehát helyesen ezt kellett volna írnom: "És mért kéne pont NEKI többet adnia a tizednél?" Igaza van, de az a helyzet, hogy most már MINDKETTŐ zavarja a fülemet... Az új már eleve (modorosnak érzem), a régi, meg mióta meggyőzött. Most mit csináljak? Más anyanyelvre váltok: a dakotára.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!