„Ez az interjú a keresztény vállalkozókat, cégvezetőket tömörítő ÉrMe Üzleti Hálózat honlapján jelenik meg, ezért szeretném olyan témakör felé terelni a beszélgetést, aminek a mi szempontunkból lehet különös jelentősége. Püspök úr szerint a keresztény vállalkozóknak, cégvezetőknek van valamilyen különleges küldetésük a mai világban?
Ma, amikor a társadalom nagy része eltávolodott Istentől és az Egyháztól, mindenkinek rendkívüli küldetése van, aki kitart a kereszténysége mellett. Ott, ahol a pénz és a gazdaság talán túl sok mindent irányít, és emiatt a piacgazdaságból sokan csak a »vadkapitalizmus« rémével találkoznak, nagyon fontos szerep jut a keresztény vállalkozóknak: ők tudják megmutatni, hogy más módon is lehet a gazdaságot művelni. Úgy, hogy a másik emberben partnert lát, hogy felelősséggel tartozik iránta. Természetes, hogy a keresztények is a vállalkozásuk eredményességére törekednek, jövedelemhez, megélhetéshez akarnak jutni. De a pénz és a tisztesség nem áll ellentétben egymással, és a keresztény vállalkozók példát tudnak mutatni abban, hogy hogyan kell ennek szellemében dolgozni. Emellett fontosnak tartom azt is, hogy a keresztény vállalkozónak a munkájában nemcsak önmagát kell képviselnie, hanem az Egyházat is, amelynek a tagja. Ma, amikor az egyházellenesség igen erőteljesen megnyilvánul – akár néhány politikai szereplő részéről is – nagy szükség van ilyen tanúságtételre.
Vagyis amikor egyesek szinte már az Egyház működésének létjogosultságát is megkérdőjelezik, egyértelművé kell tennünk, hogy vannak, akik készek kiállni az értékeikért, és ehhez megfelelő erővel, befolyással is rendelkeznek?
azt kell megmutatni, hogy az Egyház, mint közösség, megkerülhetetlen társadalmi erő. Amelyik nem hatalmat akar, hanem az a célja, hogy előremozdítsa a társadalom valódi fejlődését és megkülönböztetés nélkül szolgálja minden ember javát.
Ha azt a kérdést tenném fel, hogy mit tehetnek a keresztény vállalkozók az Egyházért, akkor erre az előbbiekben talán már választ is kaptam. De ugyanígy felvethető az is: mit tehet az Egyház a keresztény vállalkozókért?
Valóban beszélhetünk ilyen kétoldalú felelősségről, és ezt abban kapcsolhatjuk össze, hogy az Egyházról mint világi közösségről is beszélünk. Ennek a közösségnek materiális igényei is vannak: szüksége van épületekre, marketingszolgáltatásokra és még sorolhatnám. Kézenfekvő, hogy ezeket a szükségleteket lehetőleg keresztény vállalkozók által előállított termékekkel és szolgáltatásokkal elégítsük ki. Ennek a kölcsönös bizalom lehet az alapja: az adott közösség – mondjuk egy plébánia – tudja, hogy a keresztény szakemberben meg lehet bízni, be fogja tartani a határidőt, jó minőségben fog dolgozni, és ugyanígy a vállalkozó is bízhat abban, hogy meg fogja kapni a munkája ellenértékét. Az így kialakuló »bizalom szigetei« túlterjedhetnek az Egyház keretein, és segíthetnek szélesebb körben közösséggé formálni a társadalmat. A problémák jelentős része éppen abból adódik, hogy a rossz tapasztalatok, a bizalom meggyengülése miatt romlottak a társadalmi együttműködés esélyei. A keresztény vállalkozók és az Egyház példát mutathatnak, hogy miképpen lehet a bizalmi hálót újjáépíteni.”