„A Burgtheater házatájáról érkező hírek azonban elbizonytalanítanak bennünket. Olvassuk a cikkeket, amelyek arról tudósítanak, hogy az Ön által vezetett intézmény 50 millió eurós költségvetés mellett 8,3 milliós veszteséget halmozott fel. Hűtlen kezelésről, adatok meghamisításáról, kreatív könyvelésről, közpénzek magánszámlákra jutásáról szólnak a hírek Bécsből. Halljuk, hogy Ön a testvérét és a sógorát nevezte ki a színház ifjúsági programja vezetésére. Olvassuk az elemzéseket, amelyek heves kritikával illetik az Ön igazgatói tevékenységét. Legújabban pedig azt halljuk, hogy a társulat bejelentette Ön iránti bizalmatlanságát.
Ezen aggasztó hírek miatt jelen helyzetben számunkra úgy tűnik, a Burgtheater nem a megfelelő helyszín ahhoz, hogy egy másik ország ügyeivel kapcsolatban a közvetítő szerepét betöltse – mindaddig, amíg saját financiális és etikai ügyeit nem rendezi.
Ebben a bizonytalan helyzetben a legmegnyugtatóbb döntés számomra az, hogy sem az általam vezetett intézményt, sem annak művészeit nem teszem ki annak, hogy a Burgtheaterben és az osztrák színházi életben dúló vitákban, botrányszagú eseményekben bármiféle módon eszközzé váljanak. (...)
A fentieket alaposan megfontolva, a budapesti Nemzeti Színház nem kíván élni a meghívással.”