„Mennyire terhes illetve hálás »szerep« az Orbán-rendszer első politikai menekültjéé?
Nem csak az Orbán-rendszernek, de az Európai Uniónak is az első politikai menekültje vagyok. Kanada gesztusa azt bizonyítja, hogy nekem volt/van igazam! Ez felelősséggel jár; a befogadó országnak, Kanadának, választott új hazámnak nem okozhatok csalódást. De nem a »szerep« minősít. Az minősít, amit azóta teszek és főképp írok, mióta elüldöztek, és az nem a szerepből fakad. Egyszerűen folytatom, amit egész életemben csináltam. Megpróbálok ember maradni minden fajta embertelenségben.
Ha visszamehetne az időben és a kézirata felett ülne, kihúzná a »genetikusan« szót?
Semmi szín alatt! Annak ellenére sem, hogy ez az egyetlen kifejezés – »genetikusan« – olt az, amibe bele tudtak kötni, hogy minden demokratának megüzenjék: így jár az, aki szembefordul a Fidesz-diktatúrával. Egy: nem először írtam le, kettő: pontosan tudtam, mit mondok, mi a szó jelentése, használati szabálya. A baloldali liberális értelmiség színe-java sietett elhatárolódni tőlem, villámgyorsan magukévá tették a hatalom hazug rágalmait. A Mazsihisz az elsők között volt! A direkt félreértelmezett »genetikusan« határozószó volt az ürügy, de voltaképpen az verte ki biztosítékot, hogy megírtam: Magyarország az egyetlen ország Európában, amelyik nem mutatott megbánást a holokauszt idején elkövetett rémtettekért. (...)
Tavaszra áll majd a Szabadság téren a német megszállási emlékmű. Mit gondol az »angyali« Magyarországról?