„A nagy kérdés számomra az volt, hogy sikerült-e kicsit közelíteni a stílusokat egymáshoz, mert bár mindkét borvidék mást gondol a márkáról, a fogyasztóknak mégiscsak az lenne a legjobb, ha a Bikavér szó hallatán hasonló kép villanna be mindenkinek. A gyümölcsösségre való törekvés egyértelműnek tűnik, egyensúly és hordóhasználat témakörben azonban még látok lehetőséget a finomításra. Természetesen nem lenne jó, ha uniformizált borok kerülnének piacra, a végeredmény egy jól iható, semmiképp sem robosztus, hordóhangsúlyos bor lehetne.
Az idén kóstolt borok tisztaság szempontjából mindenképpen előrelépést mutattak, alig pár tételnél merült csak fel higiéniai probléma. Nem könnyű a dolgom, amikor kedvenceket kell felsorolni, az egriek közül kiemelkedett a St. Andrea pincészet 2009-es Merengője, összetéveszthetetlenül egri, hűvös eleganciával, izgalmas fűszerességgel a kortyban. A Gróf Buttler borászat 2007-es Nagy-Eged Bikavére szép, palackérett jegyeket is mutatott, nagyon élő, feszes bor, izgalmas gyógynövényes jegyekkel. Bolyki János egy 2011-es, Bolyki és Bolyki Superiort hozott magával, kerek, jó arányokkal bíró bor, rengeteg erdeigyümölccsel, ízléses hordóhasználattal.”