És a kenyér olcsóbb lesz? – Az orosz-ukrán háború lezárásának gazdasági hozadékairól
A béke nem csupán erkölcsi és politikai szükséglet, hanem a gazdaság fellendülésének is a kulcsa.
Paksról szólni tisztán
2014. január 27. 17:50
Még ha a hiba esélye talán nem is nagy, az esetleges kártétel óriási, tehát a kockázat magas!
2014. január 27. 17:50
„A centralizáltság kiszolgáltatottságot jelent. Milyen alapon volna kimondható, hogy nem így van? És milyen alapja van az abbéli optimizmusnak, hogy úgyse lesz baj? Régen volt errefelé háború, de ugyan ki mondhatja komolyan, hogy nem is lesz még száz évig? A reménykedés érthető. A tényként kezelés nem az.
Azt, hogy az energiacentrum egy atomerőmű, amely kis területű országunk közepén helyezkedik el, hogyan kezelheti bárki elhanyagolható részletkérdésként? Még ha a hiba esélye talán nem is nagy, az esetleges kártétel óriási, tehát a kockázat magas! És akkor említsük az emberi tényező kérdését. Ugyanott vagyunk. Hogy az atomerőmű (békében, földrengés nélkül, repülőbalesetek, öngyilkos merénylők és szabotőrök hiányában) biztonságos, az igazán megnyugtató. Az is, hogy a balesetek általában emberi mulasztásból fakadnak, hiszen a pszichológia szerint sokkal kevésbé tartjuk veszélyesnek az olyan helyzetet, amelyetkontrollálni tudunk... Az atomerőművet meg ugye mi, emberek kontrolláljuk, nem igaz? Hát igen, de legyünk már akkor tényleg realisták! Emberek működtetik az atomerőművet. Ez sajnos pont nemgarancia a biztonságra. De még ha a hiba esélye talán nem is nagy, a várható kártétel óriási, tehát a kockázat továbbra is magas! Ilyen kockázatok mellett miért nem születtek meg a decentralizálást irányzó, alternatív forgatókönyvek is?
Végül a biztonsági kérdéskör végén emlékezzünk meg a kiégett fűtőelemekről (amelyeket a külföld majd vagy elvisz, vagy nem). Több évezredes időszak amíg ártalmatlan szintre csökken a sugárzásuk. Ez globális etikai kérdéseket is fölvet. Ki tud elképzelni évezredekre hitelesíthető földalatti bunkerkonstrukciót és biztonsági rendszert? Ezer év alatt bármi megtörténhet, és elfelejtődhet. Mit fognak szólni távoli leszármazottaink, hogy rájuk oktrojáltuk sok tonna haszontalan, de cserébe igen veszélyes hulladék őrzésének, rosszabb esetben kezelésének feladatát? Már csak elegáns etikai megfontolásokból is: miért nem születtek meg az alternatív forgatókönyvek?
Hitelből. – Hitelből?!
A kínlódó devizahitelesek országában meglehet, illene komoly gyanúval kezelni a hitelből élés kérdését. A kamatos (kamatos) hitelek szükségessége korántsem szentírás, az államadósság csökkentése pedig politikai alapstratégia kellene legyen. Miért nem az? Megint csak: miért nem születtek meg az alternatív forgatókönyvek?
Munkahely-kérdés
Megújuló energiaforrásokat használó létesítmények beruházása és a későbbi fenntartásuk miért is nem teremthet legalább annyi munkahelyet tartósabban és földrajzilag egyenletesebben, mint Paks? Megvizsgálta ezt valaki komolyan? Vagy amivel dobálózunk (ugyanúgy, mint az energiaigény és -termelés kérdésében) városi legendává nemesülő trollmatek-eredmények sora csupán? Hol vannak az erről szóló, modell-elemzéseken alapuló, átbeszélt prognózisok?
Politikai stratégia – van, vagy nincs?
Ha hihetünk a Népszabadság vagy a Heti Válasz – amúgy hideglelősen titokjárta megfejtési kísérleteinek, akkor legalább egy valahogy átgondolt politikai stratégia ésszerű körvonalait fedezhetjük fel az amúgy méltatlanul sűrű homályba vont ügyben. Ez még akár megnyugtató is lehet (politikai és világnézeti ízléstől függően). Ugyanakkor nagyon fontos látni, hogy Magyarországot az európai (német) ipar zsebtelepévé tenni csak abban a világnézetben tűnik klassz megoldásnak, amely hisz a jelenlegi gazdasági rendszer virágos jövőjében, és érdemesnek tartja továbbra is ezen a vonaton ülni. Aki nem hisz, az legyint a kincstári optimizmussal átitatott gazdasági előrejelzésekre, és energetikai önállósodást kíván hazájának. Igen, nehézségek árán is. Ez nem racionális átgondoltság kérdése. Ez világnézeti kérdés. Paradigmakülönbség. És jogos.”
Ide jutott a magyar baloldal, hogy jelképesen Schmidt Máriát egy színdarabban bottal verik agyon
Aki jobboldali gondolkodó, annak már az élethez sincs joga? Ez már a Szeretetország előszobája?
Nem lennék pápa
Személyesen fölkeres egy magyar politikus, a másik levelet ír nekem, a harmadik figyelmeztet a fészbukon, hogy mit mondjak az engem fölkeresőnek.
Leszimulálták, milyen hatással van a bajnoki címre a Ferencváros újabb veresége
Sport
A Fradi a bajnokságban szenved hazai pályán.
Itt a történelmi alku: az Egyesült Államok és Kína egymás kezébe csapott
Óriási jelentőségű a világra nézve, hogy a gigászok felvázolták egy kereskedelmi megállapodás keretrendszerét.
Zuhanásba válthat a mesterségesintelligencia-biznisz?
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
Havas Henrik a Facebookon esett neki Hont Andrásnak – az Öt újságírója azonnal lehűtötte a kedélyeket
„A szakma megszégyenítése” – így jellemezte Havas Hont András tevékenységét az Orbán-interjú kapcsán.
Árad az éjsötét gyűlölet: most éppen Orbán Viktor édesanyját pécézték ki a tiszás „szeretetország” lakói
Belföld
„Házhoz ment a lóf*szért a vén szipirtyó”, „mosolygós gyilkos”, „hazug banya”. Ilyen és ehhez hasonló kulturált megnyilvánulásokat kapott Orbán Győzőné.
Összesen 31 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2014. január 27. 20:05
Már Kádár eladósított azóta hitelből élünk. Ez tehát nem érv. (Nota bene amikor megduplázták akkor kellett volna cserregni). A hitellel az a gond ha felélik, ha azonban termelőeszközre költik kihúzhat a slamasztikából. Ráadásul 40% visszapörög az országba, munkalehetőséget ad és adóban,fogyasztásban visszajut az államhoz.A megújuló energiaforrások túl drágák, magyar beszállítójuk nincs és a teljes összeg (ami csak kölcsön lehet) külföldre kerül. És itt most ezért lobbiznak.
Válasz erre
6
1
geraz51
2014. január 27. 19:12
Ha az ilyen hebe-hurgya figurákra hallgatnánk már se benzinünk se villanyunk nem lenne.
Válasz erre
21
1
puszika
2014. január 27. 18:56
Már csak a Kisközösségi Program hiányzott.Leállt volna az áramtermelés Pakson,hanem szólalnak meg.
Ezt nevezik szarfürészelésnek!!!!
Válasz erre
4
1
narmer
2014. január 27. 18:37
Tegnap Aszódi Attila( BME) világosan és szakmailag támadhatatlanul elmondta, hogy ez tisztességes és jó üzlet.Az oroszok megbízhatók és értenek a reaktor építéshez.
Válasz erre
9
1